Csütörtöki hírünk volt, hogy a Union Pacific amerikai vasúttársaság visszavásárolja és újra üzemképessé teszi az egyik Big Boy becenevű gőzmozdonyát, egészen pontosan a 4014-es pályaszámú monstrumot. A Big Boy gőzmozdonyok már fényképen is impozánst látványt nyújtanak, de a mozgókép természetesen sokkal jobban visszaadja a gigászi gépek hangulatát - mai ajánlónk rövidfilmjein a 4000-es sorozat elevenedik meg, természetesen kiadós tehervonatok élén.
Az 1930-as évek végén fellendülő amerikai gazdaság növekvő szállítási igényeket jelentett az amerikai vasutak irányában is. A Union Pacific (UP) sem volt kivétel a növekvő forgalom alól, és az (akkoriban még) Omahától nyugatra üzemelő vasúttársaság sok vonalán komoly hegyvidéki vasútüzemet volt kénytelen kiépíteni. Természetesen örök probléma volt a nebraskai síkság felől érkező, egyre hosszabb és nehezebb vonatok vontatása a Wasatch-hegységen keresztül. A Sherman Hill legendás emelkedőinek legyőzéséhez a vonatok tömegének növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb és nagyobb gőzmozdonyokra volt szükség - a merev keretes szerkezetek kinövése után hamar megjelentek a Mallet-rendszerű csuklós gőzmozdonyok. A harmincas évek második felében a megoldást a 4-6-6-4 kerékelrendezésű Challenger sorozatban vélte megtalálni a UP. A gép méretei alapján ez nem is volt merész feltételezés, hasonló méretű gőzmozdonyokkal kísérleteztek az Appalache-hegység szénvidékein ténykedő vasutak is. Bár a Virginian és az Erie szörnyetegei, a 2-8-8-8-4 kerékelrendezésű XA Triplex és a 2-8-8-8-2-es Triplex ugyan csak a prototípusig illetve három darabos nullszériáig jutott, a Chesapeake & Ohio ugyanebben az időszakban komoly sorozatot gyártatott a 2-6-6-6 kerékelrendezés Allegheny sorozatból. Ebbe a korszellembe kiválóan illett a Challenger, ám a UP számára a gyakorlatban ez is kevésnek bizonyult. 1940-re készen is álltak a tervek egy még nagyobb gőzmozdonyra - ez lett az ALCO által gyártott 4-8-8-4 kerékelrendezésű 4000-es sorozat. A sorozatnak már csak nevet kellett találni, amit a gyár egyik dolgozója meg is oldott a céges marketingesek helyett: az egyik füstszekrényajtóra krétával ennyit írt: Big Boy, azaz Nagy Fiú. A méretet illető megállapítás vitán felül állt, így a gépen rajta is ragadt a név.
Mai első ajánlott rövidfilmünk a Big Boy születéséről és üzeméről készült dokumentumfilm. Egyik erőssége, hogy az egyetlen olajtüzelésűre alakított Big Boy-ról, a 4005-ös gépről is megemlékezik. A film másik erőssége az eredeti hang és a jelenetek sokfélesége - egészen más élmény egy 560 tonnás Big Boy féktelennek tűnő száguldása, és egy 3000 tonnás tehervonatot egymaga megindító gép küzdelme a tapadási határon. Megismerkedhetünk a főbb üzemeltetési bázisokkal, a Wyoming államban lévő Cheyenne és Laramie fűtőházaival, ahol az egyik látványosság a 40 méteres gépekhez szükséges gigantikus fordítókorong. A záró képsorok egyikén európai szemmel nézve szinte képtelenségnek ható jelenetet is láthatunk: egy vonat élén két Big Boy küzd a Sherman Hill emelkedőjével. A film méltó lezárása pedig a téli képsorok - egy vérbeli vasútbarát ilyenkor legszívesebben már forgatná is vissza az idő kerekét...
A második ajánlott film más aspektusból közelíti a Big Boy születését, és történeti áttekintésen túl közérthetően szemlélteti a Mallet-rendszerű gőzmozdonyok működési elvét és előnyeit, egyúttal megelevenednek a Challenger sorozatú gépek is. A film második felében a karbantartás részleteibe nyerünk betekintést, valamint egy Big Boy konyhájára, azaz vezérállására is ellátogatunk.
Magyarics Zoltán