Sehogy sem terem babér az olaszoknak északon: a holland-belga nagysebességű forgalom számára szállított AnsaldoBreda V250-es „Fyra” motorvonatai újabb fiaskót zsebeltek be múlt héten, ugyanis a belga vasút lemondta három vonatra szóló megrendelését. Hosszú és kínlódásokkal teli történet utolsó felvonásának kezdete lehet ez a lépés...Már maga a Hollandiát Belgiummal összekötő nagysebességű vonal építése és üzembe helyezése sem volt problémamentes, a Hollandiában HSL Zuid, Belgiumban HSL 4 névre hallgató vonalat 2007 helyett végül 2009-ban helyezték üzembe. Ez a késés azonban még semmiség ahhoz a szappanoperához képest, amelynek főszereplői az ide szánt szerelvények lettek: az olasz AnsaldoBreda gyártótól 2004-ben megrendelt V250-es motorvonatok 2007 helyett végül a tavaly decemberi menetrendváltással álltak forgalomba. A történet itt akár „happy end” is lehetett volna, de még az óceán közelében köztudottan enyhébb telet sem viselték jól a szerelvények, és egy hónapos vesszőfutás után 2013 januárjában a belga vasúti hatóság (DVIS) rendelkezése alapján leállították a Fyra-k közlekedését. Az érintett vasutak ekkor 3 hónapos ultimátumot adtak a gyártónak a hibák rendezésére, mely azóta lejárt, és nem sikerült komoly áttörést elérni.
Az AnsaldoBreda a 2008-as InnoTranson parádézott a Fyra-motorvonatok első példányával, ám a tényleges üzemben a sorozat már soha nem remekelt
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A holland és belga vasutak, az NS és az SNCB, 16+3 szerelvényt rendelt az olaszoktól, ám a vonatok kiesése miatt különféle áthidalómegoldásokat kellett találniuk. TRAXX mozdonyokkal vontatott emeletes elővárosi kocsiktól kezdve a régebbi kocsik kivonásának késleltetésén át az ÖBB-nél felszabadult IC-kocsik bérléséig sok mindent bevetettek. Közben független szakértőket kértek meg a helyzet véleményézésére - a jelentések pedig egyértelműen súlyos problémákról, komoly kockázatokról, és a hibák megszüntetésének akár két évig terjedő időigényéről szóltak. Bár az NS még nem lépett, az SNCB megelégelte a küzdelmet, és május 31-én bejelentette: lemondják megrendelésüket, és érvényesítik a nem teljesítés esetére fenntartott bankgaranciát. Marc Descheemaeker, az SNCB vezérigazgatója problémák soráról beszélt: túlmelegedő és lángra kapó akkumulátorok, kieső ajtók, rozsdásodás a forgóvázakon, vízszivárgások, rosszul rögzített tetőszerelvények... A Railway Gazette által idézett szakértői jelentés egy nemzetközi piacon jelen lévő komoly gyártóhoz nem méltó kábelezési megoldásokat említ a fentiek mellett. Egy másik jelentés karbantartási és féktechnikai problémákra hívta fel a figyelmet. Az SNCB aggodalmát fejezte ki az AnsaldoBreda anyavállalatának (ez az állami tulajdonban lévő olasz ipari óriáskonszern, a Finmeccanica) pénzügyi helyzetét illetően is, mely szerintük veszélyezteti a vonatok hosszú távú üzemeltetését és alkatrészellátását.
Az SNCB-nek nem ez az első problémás járműbeszerzése, a közelmúltban a Siemens-től vásárolt Desiro Mainline szerelvényekkel gyűlt meg a bajuk. Talán a belgáknak ezért is alacsonyabb az ingerküszöbük, mindenesetre a nagyobb mennyiségá szerelvényet bespájzolt hollandok június második felében döntenek az AnsaldoBreda remekeinek további sorsáról.
Az SNCB-nek nem ez az első problémás járműbeszerzése, a közelmúltban a Siemens-től vásárolt Desiro Mainline szerelvényekkel gyűlt meg a bajuk. Talán a belgáknak ezért is alacsonyabb az ingerküszöbük, mindenesetre a nagyobb mennyiségá szerelvényet bespájzolt hollandok június második felében döntenek az AnsaldoBreda remekeinek további sorsáról.
Az AnsaldoBreda természetesen tagad és értetlenségét fejezte ki, amiért csak a sajtóból értesült a döntésről, a számtalan hivatalos egyeztetés ellenére. Az olasz gyártó jó hírnevének megsértéséről beszélt - nem árt azonban figyelembe venni, hogy ennek eróziója az olaszok által gyártott Sirio villamosok problémáival kezdődött. Akárhogyan is folytatódik a történet, belga - holland nemzetközi forgalom igényeire megoldást kell találni. Az SNCB jelenleg a résztulajdonában lévő, Párizs–Brüsszel–Amszterdam vonalon üzemeltető Thalys-t próbálja rávenni a járatok számának növelésére Brüsszel és Amszterdam között. Jó kérdés, hogy mi lesz a Fyra szerelvényekkel – mivel 25 kV 50 Hz feszültségnemen üzemképesek, akár az egykor nyelvbotlás keretében beígért pécsi gyorsvasút tervét is feléleszthetnénk velük. Végül is mi nem ijedünk meg egy kis rozsdától, nem igaz?
Magyarics Zoltán