M41 a műhelyben
Biztosan kijelenthetem, hogy M41-es sorozatú mozdonyból készült nálam a legtöbb. Szám szerint hat Csörgőt készítettem eddig, több korszakban, több változatban. A 2151-es mozdony ezek közül a negyedik helyen szerepel.
A most terítékre kerülő átalakítás öcsém kérésére készült, így maradt a Csörgő a gyűjteményünk egyik ékes tagja. Mikor elkezdtem foglalkozni az átalakításokkal, még komolyabb festő eszközöm nem is volt, melyről írtam az előző részekben. Egy vasúti magazin egyik számában láttam egy nagyon szép Csörgő-átalakítást, amely elindította bennem az érzést, hogy ezt nekem is meg kell csinálnom. Rengetek apró alakítás és kiegészítő foglalt helyet a mozdonyon, jelentősen feldobva ezzel a megjelenését. Sokat köszönhetek ennek a cikknek. A másodikként és harmadikként készült gépeken alkalmaztam először ezek többségét, több-kevesebb sikerrel, de mire a 2151-es elkészítéséhez értem, már sokat tanulva fogtam hozzá.
Az alváz munkálatai. Fellépő és kapaszkodó készül éppen
A bázismodell nem egy megszokott komplett M41-es volt, hanem a kész futóműhöz vásároltam egy nyers, festetlen kasznit, valamint ehhez tartozó ablak szettet és kiegészítő csomagot. Mivel az üveget ragasztással rögzítjük a kasznin, kézenfekvőbbnek tűnt ez a módszer, mint kitördelni az üveget, ami nem is mindig sikerül. Harmadik megoldás lehet a maszkoló folyadék. Ezzel bekenjük az üvegeket és a festés végeztével eltávolítjuk.
Kezdjük el!
Minden átalakítást a szétszedéssel szoktam kezdeni. Nem volt ez másképp most sem, így hát a fűtóműből kiszereltem a forgóvázakat, azokról eltávolítottam a forgóvázmaszkokat. Neki is láttam az átalakításoknak, melyekből volt bőven. Fentről lefelé haladva már a tetőn több átalakítást végeztem el. A kémény cseréje mellett a tetőelemek kampóit is elkészítettem, amelyből nyolc darabra volt szükség. Apró lyukakat fúrtam, majd beragasztottam. Lejjebb haladva a kaszni orrán végeztem alakításokat. A szélvédő fölötti és alatti kapaszkodóimitálásokat eltávolítottam egy szike segítségével, óvatosan, apránként, majd csiszolópapírral finomítottam a helyét. Ezután apró lyukakat fúrtam a kapaszkodónak. Miután minden lyuk elkészült, citerahúrból hajlítottam meg az elemeket és beragasztottam. Ez a metódus játszódott le az mozdony oldalán lévő kapaszkodóknál is, csak nem ragaszottam még be a helyükre, hanem gondosan elhelyeztem, és már festésre előkészítettem. Továbbá telefonkártyából reszeltem ki a csatlásfejeket, összesen hat darabot.
A reszelés végeztével szinté helyükre ragasztottam őket. A kasznin még egy alakítást végeztem, ez pedig a menetirány szerinti baloldalon található légbeömlőkre értendő. Telefonkártyából való kireszelés után szintén ragasztóval rögzítettem a modellen.
El is készült a mozdony mellgerendája, ami itt még festetlenül látszik
A reszelés végeztével szinté helyükre ragasztottam őket. A kasznin még egy alakítást végeztem, ez pedig a menetirány szerinti baloldalon található légbeömlőkre értendő. Telefonkártyából való kireszelés után szintén ragasztóval rögzítettem a modellen.
Idegőrlő feladat?
A kaszni átalakításával végeztem. Ez nem azt jelenti, hogy csak ennyit lehet kihozni modellből, mert még számtalan alakítás elvégezhető, én csupán még ennyit vállaltam. De későbbiekben szeretném elkészíteni a többi lehetőséget is, mint például, a ventilátor kialakítása.
Áttérhettem tehát az alvázra, ahol további feladatok vártak rám. Sok kis apróság. Elsőként eltávolítottam a homokláda imitációkat és keménypapírból elkészítettem a mérethelyes elemeket. Ebből nyolc darabra volt szükségem. Következett az akkumlátorláda és üzemanyagtartály. Citerahúrból készítettem el a különböző ki és leeresztő csöveket. Visszatérhettem a főkeret végeire. Az ütközők alatti kapaszkodókat és fellépőket készítettem el következő lépésként. A fellépőket rézlemezből hajlítottam, míg a kapaszkodókat, citerahúrból. Utóbbi felhelyezése volt picit nehézkes, mert nem igazán fértem oda a nagy eszközeimmel. Végül sikeresen legyőzve az akadályt és ragasztóval rögzítettem a kis kiegészítőket. A folyamatot mindkét végén megcsináltam a mozdonynak.
Festés kihívásokkal
Először meglátva a képet az eredeti Csörgőről aggályaim lettek. Hogy készítem el a pályakotró festését? Emellett a szélvédő feletti esőelvezetők is fehérrel ki voltak húzva, ami nagyon vékony festési sávot jelentett. Nyilvánvaló volt számomra, hogy csak szórópisztollyal szabad dolgoznom. De ezeket a kérdéseket kicsit későbbre hagytam, ugyanis még semmilyen szín nincs a modellen.
A kaszni időközben megkapta első színét, a pirosat
A festést az alapszínnel, pirossal kezdtem. Nézelődés után arra döntöttem, hogy nem keverek festéket és gyári színnel kezdem. Le is fújtam a Csörgőt az első színnel. Amíg száradt, szürke és kék kevert elegyből lefújtam a forgóvázmaszkokat és a főkeretet. Egy napos száradás után kimaszkoltam a kaszni orrain a sárga részt és az oldalain a szellőzőrácsot. Először egyik, végül másik színt vittem fel. A pályakotró és az orr sárgája közötti árnyalateltérés miatt fehérrel kevertem és ezzel fújtam a kasznit és a nem elfelejtett kapaszkodókat. Majd visszatértem az alvázhoz, ahol sötétebb sárgával fújtam le a pályakotrókat. Száradás után a mozdony lámpáit maszkoltam ki először, majd a pályakotrót, ahol egységes csíkokat vágtam és helyeztem fel, ügyelve a színek osztásaira. Hosszadalmasabb munka után óvatosan felvittem a fekete réteget is. Már csak az esőcsatornák fehér színének felhordása volt hátra. Apró maszkolást igényelt és így sem sikerült tökéletesen.
A pirosat követte a sárga és a szürke szín. Utóbbinál történt egy kis maszkolási hiba, amely kijavítása időbe került, de nem volt szabad úgy hagyni
Több napi szórópisztolyozás után elkészült a festés nagy része. Sok kis apróság maradt még, amiket ecsettel hoztam végleges színre. Ide tartozik az ütköző, a kapaszkodók és fellépők festése. Lakkozás után a matricákat helyeztem föl, amit szintén lakkozás követett. Száradás alatt a gépteret festettem zöldre. Még néhány helyen csinosítottam a modell megjelenését, és valósághűségét. Végül egy mindent lezáró lakkréteg következett.
Sajnos a kaszni átalakításáról, annak folyamatairól nem készült kép, de ezen a képen láthatók az átalakított elemek: a kémény, a különféle kampók, kapaszkodók, csatlások
Célegyenes
A modell állapota túl volt a lényeges beavatkozások többségén, már csak össze kellett raknom. Beragasztottam az ablakokat, kapaszkodókat. Készre szereltem a futóművet és felhelyeztem a tömlőket, légkábeleket. Elfoglalták végleges helyüket a kürtök, ablaktörlők és homoktartályok. És következett a végső összepattintás.
Már a pályakotró is a végleges, fekete-sárga csíkozásában tündököl és a lámpák is megkapták az egyedi fekete színüket
Íme a kész Csörgő. Minden apróság végleges helyére került
A modell elkészült
Hosszabb folyamaton keresztülment modell elnyerte végleges formáját. Sajnos nem minden apró részletről készült kép, de azt hiszem a szöveg alapján elmondható, nem egy bonyolult átalakításról van szó, de látványos eredmény érhető el. A galéria utolsó képe alapján ítéljék meg a kedves olvasóink, mennyire sikerült valósághű modellt készítenem.
Ritka lehetőség a közös fotó az eredeti géppel. Íme az M41 2151-es kicsiben és nagyban
(írásunkat a szerző felvételeivel illusztráltuk)
(írásunkat a szerző felvételeivel illusztráltuk)
Sipos Milán Gergely
