Egy várva várt modell készült el az OMSI-hoz, a népszerű autóbusz-szimulátorhoz. Az MAN Lion's City DD típusú kocsija hosszú fejlesztés és megannyi (kiszivárgott) tesztváltozat után immáron a nyilvános bétateszt fázisába lépett – a RegionalBahn csapata pedig le is tesztelte az autóbuszt.
Nagyon nagy várakozás előzte meg az OMSI legújabb autóbuszának, az MAN-féle Lion's City DD megjelenését. A most napvilágot látott változat még nem a végleges, csak a nyilvános bétatesztelés fázisában van. A modell valóban a bétafázisban van, számos javítanivaló akad még. Kérdés, hogy a fejlesztők valóban ki fogják ezt javítani – vagy magára hagyják majd a modellt? A bejelentéshez fűzött bevezető szerint ugyanis jó ideje nem nyúltak a modellhez a zártkörű fejlesztés során. Tegyük hozzá: a számos kiszivárgott bétaváltozat miatt komoly szócsaták zajlottak az OMSI fórumában, ami miatt több alkalommal jelezte a fejlesztő, hogy átmenetileg nem közöl a nyilvánossággal új híreket.
Igen jól sikerül az MAN Lion's City DD modellje. A képen a Velbert nevű pálya Nordfriedhof végállomásán várakozik a kocsi a tesztmenetre. A jármű elején mind a négy ablaktörlő jól működik
Az OMSI fórumából letölthető csomagban két további tömörített fájt kaptunk. A (német nyelvű) leírás egyszerű, lényegre törő a fórumban és jelzik, hogy semmilyen leírást vagy bármit nem adnak a buszhoz, lévén bétatesztről van szó. A lényeg, hogy a betűkészleteket tartalmazó fájlt az OMSI mappáján belül a Fonts mappába, míg a másikat a Vehicles nevűbe kell kicsomagolni. A buszhoz a meglévő .hof-fájlokat és hangosbemondásokat kell a megfelelő helyre bemásolni.
Jól sikerült, a valódinak megfelelő az alsó szint utastere
A felső szint kialakítására sem panaszkodhatunk. Sajnos azonban utasok nem használják az emeletet
A járművet négyféle változatban kapjuk meg: a 260 és 310 lóerős kocsikat Voith DIWA 3 és 5 váltókkal is vezethetjük. A dinamikus jármű könnyen vezethető és a méretei ellenére is kezesbárányként viselkedik. A háromtengelyes kocsi a kormányzott (sőt, a valóságnál talán kicsit jobban is forduló) harmadik tengely miatt nagyon jól fordul, persze azért a tükörben figyelni kell a busz hátsóját, mert kivitele miatt nagyon kikaszál forduláskor. Valamennyi jármű a típus legnagyobb vásárlója, a berlini BVG színeiben pompázik.
A jegynyomtatóval egybeépített IBIS. A két funkció között az „RBL” feliratú gombbal lehet váltani
A műszerfal megfelel a valóságnak, azonban sok gomb még nem rendelkezik funkcióval. Érdekesség, hogy a központi kijelzőn láthatjuk az utastájékoztató rendszer visszajelzését is, legyen szó késésről vagy éppen a következő megállóról (a megállóhelyen állva a viszonylatszámot írja ki a rendszer a belső kijelzőkre is)
Az utastér kialakítása kellemes, a valóságnak megfelelő. Azonban az utasok mozgását és elhelyezkedését meghatározó „path”-ok, útvonalak meglehetősen érdekesre sikerültek: bár páran felmennek az emeletre, a busz végén le is jönnek, minden utas alul foglal helyet, az emelet üres marad. Ez – érdekes módon – egy korábban kiszivárgott bétaváltozatban még nem így volt, ott rendesen használták az utasok az emeletet is. Sajnos azonban nem csak ez az egy hiba: a jobb első ülésen ülő utas például nem rendesen ül, hanem a busz hossztengelyének háttal, így a fél figura kilóg az ülésből.
Alul tömeg, felül senki. Berlinben megszokott kép a rövid távú utazásoknál, az OMSI-ban azonban ez hibának számít
A vezetőfülkében kamera segítségével a felső (sajnos üres) szintet is felügyelhetjük, éppúgy, mint a valóságban
A busz másik sajátossága a jegykezelővel egybeépített utastájékoztató berendezés. A két funkció között az „RBL” feliratú gombbal válthatunk. A vonalat és az útvonalat, valamint a célállomást a bal oldali kék gombok megnyomása után írhatjuk be. Sajnos ezek funkcióját felirat nem jelzi. A jóváhagyáshoz az X-et kell megnyomni a gépen.
Hiányosságként felróható, hogy nem látjuk a menetrendet, ami azért meglehetősen hasznos kiegészítő, hiszen ismeretlen vonalon vezetve nem árt tudni, hogy hol járunk és mikor kellene a következő megállóba, netán a végállomásra odaérnünk.
Hiányosságként felróható, hogy nem látjuk a menetrendet, ami azért meglehetősen hasznos kiegészítő, hiszen ismeretlen vonalon vezetve nem árt tudni, hogy hol járunk és mikor kellene a következő megállóba, netán a végállomásra odaérnünk.
Összességében elmondható, hogy nagyon jól sikerült autóbuszt kaptunk kézhez, amelyen azonban még van mit fejleszteni. Könnyen lehet, hogy a hivatalos javítások előtt megjelenik már a módosítások között a hibák javítása, azonban addig ezekkel a sajátosságokkal együtt kell élnünk.
Az autóbusz – mint említettük – az OMSI hivatalos fórumából tölthető le.
Halász Péter, Óvári Péter