A decemberi gőzüzemű különvonatok után február 10-én újra egész napos különvonat forgalom volt Bécs elveszőfélben lévő hegyvidéki szárnyvonalán, a Kaltenleutgebnerbahn-on. Ahogy ez korábban már több alkalommal előfordult, a GYSEV-től rendelték meg szolgáltatást, a zöld-sárgák pedig nem meglepő módon Ausztriában őshonos járművel, a 247 507 pályaszámú motorkocsival bonyolították le az üzemet. Vasútfotós szempontból igazi szenzáció, hogy a kevéske téli üzemnap közül a tegnapit pont havazás tette emlékezetesebbé – kattintsanak képriportunkért!A Bécs elővárosaiban halódó szárnyvonal megmentéséért küzdő Verein Pro Kaltenleutgebnerbahn két adventi gőzös üzemnapot (a másodikról részletesen beszámoltunk) követően újra GYSEV-re váltott, és megint zöld-sárga Jenbacher motorkocsival bonyolította le a vasárnapi üzemnapot. Joggal írhatjuk, hogy újra, ugyanis 2012 június 17-én egy teljes „menetrendi próbanapot” dolgozott le a 247 509-es soproni motorkocsi, melyen az egyesület által a felélesztendő hivatásforgalmi üzemhez javasolt menetrendet mutatták be az érdeklődőknek. Február 10-én szolidabb célokkal indult útnak a 247 507-es Jenbacher, három Wien Meidling–Waldmühle, valamint egy csonka Liesing–Waldmühle vonatpár volt a penzum. A délután folyamán a decemberi gőzösözéshez képest lényegesen kisebb volt az érdeklődés, de a kitartó vasútfotósok most jobban jártak, ugyanis megérkezett a havazás!
Waldmühle végállomás közelében gurul völgymenetben a GYSEV motorkocsija az intenzív hóesésben
A végállomáson várja a visszaindulást a Jenbacher; bal oldalon a bő két éve bezárt cementmű rakodóvágányai láthatók
A motorkocsin túl a Kaltenleutgeben felé vezető pálya tűnik fel, ám a sínpár a váltókörzeten túl véget is ér
A vonal történetét korábbi cikkünkben tekintettük át, ezen a helyen dióhéjban csak annyit, hogy az 1883-ban megnyílt vonalon 1951-ig volt menetrend szerinti személyforgalom, majd egészen 2010 novemberéig a völgyben található cementmű miatt rendszeres teherforgalom zajlott a vonalon. Olyannyira, hogy 2007-ben még nagygépes pályafelújítást is végeztek, így egy alapvetően jó állapotú, ám a cementmű bezárása miatt forgalmát vesztett vonal várja a szebb jövőt. A forgalomszünet egyik kellemetlen hozadéka, hogy két forgalmas útátjáróban a fénysorompókat is helyben kell kezelni, ami megbonyolítja a különvonatok szervezését – a hírek szerint az ÖBB nem igyekszik túlzottan segíteni a különvonatok szervezését, így a sorompók kezelésére alkalmas személyeket sem könnyű felkutatni.
Ami a jövőt illeti, az idei az utolsó biztos év, mivel az ÖBB szándékai szerint a decemberi menetrendváltással kivonja a fenntartásból a megmaradt Liesing–Waldmühle szakaszt. A támogató egyesület elképzelései szerint a Liesing városrészben egyre gyakoribb reggeli dugók miatt elővárosi forgalomban lenne fantázia a rövidke szárnyvonalon, ám a körülmények nem mindegyike kedvező – a témával szintén foglalkoztunk decemberben. Ugyan sok S-Bahn vonat fordult Liesing állomáson, melyeket elvben tovább lehetne küldeni egy Waldmühle végállomásig (ahol P+R parkolót alakítanának ki), ám ehhez villamosítani kellene a vonalat. A másik, és talán fő kedvezőtlen körülmény, hogy a tiszta teherforgalom miatt 1957-ben a vonal utolsó, Kaltenleutgeben település központjába vezető szakaszát felszedték, a pálya nyomvonalát beépítették, a sínek pedig jelenleg is a falu szélétől távolabb érnek véget. A fentiek értelmében talán nem haszontalan megemlíteni, hogy március 31-én ismét gőzvontatású üzemnap lesz a Bécs előszobájában fekvő hangulatos szárnyvonalon – talán az utolsó alkalmak egyikeként.
Ami a jövőt illeti, az idei az utolsó biztos év, mivel az ÖBB szándékai szerint a decemberi menetrendváltással kivonja a fenntartásból a megmaradt Liesing–Waldmühle szakaszt. A támogató egyesület elképzelései szerint a Liesing városrészben egyre gyakoribb reggeli dugók miatt elővárosi forgalomban lenne fantázia a rövidke szárnyvonalon, ám a körülmények nem mindegyike kedvező – a témával szintén foglalkoztunk decemberben. Ugyan sok S-Bahn vonat fordult Liesing állomáson, melyeket elvben tovább lehetne küldeni egy Waldmühle végállomásig (ahol P+R parkolót alakítanának ki), ám ehhez villamosítani kellene a vonalat. A másik, és talán fő kedvezőtlen körülmény, hogy a tiszta teherforgalom miatt 1957-ben a vonal utolsó, Kaltenleutgeben település központjába vezető szakaszát felszedték, a pálya nyomvonalát beépítették, a sínek pedig jelenleg is a falu szélétől távolabb érnek véget. A fentiek értelmében talán nem haszontalan megemlíteni, hogy március 31-én ismét gőzvontatású üzemnap lesz a Bécs előszobájában fekvő hangulatos szárnyvonalon – talán az utolsó alkalmak egyikeként.
A bezárt bánya és cementmű téli csendéletében kifejezetten üde színfolt a zöld-sárga vonat
Rodaun utolsó házainak tájékán araszol Liesing felé a különvonat
Perchtoldsdorf állomásról indul tovább a szerelvény Liesing felé
Magyarics Zoltán