A kormány döntött a Budapestet elkerülő, úgynevezett „V0-ás” tehervasúti körgyűrű megépítéséről – mondta Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Budapestet elkerülő, „V0-ás” vasúti körgyűrű a magyarországi közlekedéslogisztika egyik fontos kitörési pontja - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az MTI érdeklődésére szerdán. Az MLSZKSZ kezdeményezte a V0 körgyűrű megépítését, koordinálta az arról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. A Fidesz szerint munkahelyeket és versenyképességet hoz Közép-Magyarországnak a Tatabánya és Cegléd között megépülő tehervasút – erről Manninger Jenő, fideszes országgyűlési képviselő írt szerdai közleményében.
Az államtitkár elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést.
Hozzátette: amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal.
Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország egyik legnagyobb értéke a földrajzi elhelyezkedése, amelyből „hasznot kell húzni”. Úgy fogalmazott: Magyarország a kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti vasútszállítás tekintetében jelenleg versenyképtelen, az új beruházással „evidenssé kell tenni”, hogy, ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye.
Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi vasúthálózat Budapest központú, ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Emlékeztetett: napközben nem lehet ráereszteni a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon jelenleg óránként 3 kilométer.
Az államtitkár bejelentette: az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti fővonalról Tatabánya–Szárligetnél ágazik majd le és Vértesboglár–Vértesacsa–Ercsi–Kiskunlacháza–Bugyi–Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat „autópálya-szerűen” építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint a beruházás a magyarországi építőipar számára óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt.
Emlékeztetett: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
A szövetség szerint a környező országok vasútfejlesztései miatt Magyarország lépéskényszerbe került, és már nincs földrajzilag megkerülhetetlen pozícióban. A V0 mielőbbi megépítése stratégiai fontosságú, mert a fejlesztések nélkül Magyarország pár éven belül vasúton megkerülhető lesz. A körgyűrű megvalósításával Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet, és Budapest élhetőbb város lenne azáltal, hogy a vasúti körgyűrű a tehervonatokat kivinné a városból – hívja fel a figyelmet az MLSZKSZ.
A szövetség úgy látja, hogy az építkezés 2017-es indulása szakmailag megalapozott.
Manninger Jenő, a gazdasági bizottság közlekedési és infrastrukturális albizottságának fideszes elnöke szerint a megépülő tehervasút munkahelyeket és versenyképességet hoz Közép-Magyarországnak, valamint a beruházás felgyorsítja a Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyén keresztül történő teherszállítást.
Mint írja, a közlekedésfejlesztésre fordított eddigi figyelemnek és energiának köszönhetően Magyarország jobban teljesít az ország földrajzi helyzetének kiaknázásában is. Emlékeztet arra, hogy az Új Széchenyi Tervből 300 milliárd forintot fordítanak vasúti pályafejlesztésekre. Már lezárult a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd pályaszakasz felújítása, és megkezdődött a Budapest–Esztergom, Kelenföld–Székesfehérvár, a Gyoma–Békéscsaba és Szajol–Püspökladány szakaszok korszerűsítése is – közölte a fideszes képviselő.
MTI, RegionalBahn információk
utolsó frissítés: 2013. február 27., 16:25
utolsó frissítés: 2013. február 27., 16:25