Vizsgálódásaink során – a sűrített levegő útját követve – elérkeztünk a mozdonyvezetői fékezőszelephez, mellyel az elkövetkező néhány hétben közelebbről is meg fogunk ismerkedni. Előtte azonban elvi szinten sem ártana tisztázni, hogy mit nevezünk egyáltalán fékezőszelepnek.A kérdés elsőre könnyedén megválaszolható: a fékezőszelep olyan egység, amelynek segítségével a mozdonyvezető egyrészt a fővezeték nyomását szabályozza (csökkenti, szinten tartja, vagy emeli), tehát fékezéstechnikai parancsokat ad ki a vonat fékberendezéseihez, másrészről a fékezőszelepen keresztül történik a légvezetékek (után)táplálása és a sűrített levegő szabadba bocsátása is.
Ezen a ponton azonban rögtön meg is kell állnunk, és nem csak egy pillanatra. Mielőtt részletesebben megvizsgálnánk a fenti állítást, említést kell tennünk arról, hogy az átmenő (folytatólagos, tehát az egész vonatot fékező) fék mellett létezik kiegészítő fék (mozdonyfék) is, mely csak a vontatójárművet (vagy vezérlőkocsit) fékezi, és amelyhez – többnyire – ugyanúgy fékezőszelep tartozik, mint az átmenő fékhez. A kiegészítő fékekkel egyelőre most nem foglalkozunk.
Elsőként nézzük meg a fékezőszelepek fizikai felismerhetőségét. Minden nagy fékrendszer-gyártónak (Knorr, Oerlikon, Dako, SAB WABCO, stb.) megvan a maga fékezőszelep-családja, mely többnyire a külalakjában is egységes képet mutat.
A magyar, „kincstári” járműállománnyal kapcsolatban ebből a szempontból szerencsénk van: a flotta nem mondható korszerűnek és a Knorr D-típusú szelepcsalád szinte egyeduralkodó, ez pedig a kezelés és színvonalas karbantartás szempontjából kifejezetten előnyös adottság (lenne).
Knorr D-típusú fékezőszelep (D12) 431 sorozatú...
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
…és 432 sor. mozdonyon
(fotó: Nánási Zoltán)
(fotó: Nánási Zoltán)
Szintén Knorr-gyártmányú fékezőszelep (D15) 630 sor. mozdonyon, a villamos-ellenállásfék kontrollerével kiegészítve
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A korszerű sorozatok és a külföldi eredetű vontatójárművek elterjedése magával hozta a paletta színesedését is. A 470-es sorozat fékezőszelepe – ez is Knorr-gyártmány (HSM) – tehát már más képet mutat:
(fotó: Nánási Zoltán)
Az Oerlikon cég is elkészítette jellegzetes és könnyen felismerhető fékezőszelep-családját, melynek FV46 típusjelű tagját figyelhetjük meg egy ÖBB 1144 sor. villamos mozdonyon:
forrás: bahnvideos.net
A Dako saját fejlesztésű megoldása (BS-2-fékezőszelep) ŽSSK 240 sor. villamos mozdonyon:
forrás: streka.goo.cz
A fenti fékezőszelepek között – számtalan különbségük ellenére – van egy fontos hasonlóság is: mindannyian pozíciófüggők. Ez azt jelenti, hogy a kontroller elfordításának mértékében alakul ki vagy szűnik meg a fékhatás. Találkozhatunk emellett időfüggő fékezőszelepekkel is: ezeknél a kontroller fékező- illetve oldó állásban tartásának időtartamától függ, hogy milyen mértékű fékhatás vagy oldás alakul ki.
Jellegzetes, időfüggésű fékezőszelep-család a SAB WABCO által gyártott PBA- (vezérlőkocsikon, pl. a BDt 400-as sorozat járműveinek nagy részén) és PBL-fékezőszelep (mozdonyokon):
PBL-fékezőszelep remotorizált 628 sor. dízelmozdonyon
(forrás: indafoto.hu/nohab)
(forrás: indafoto.hu/nohab)
Knorr gyártmányú, időfüggő fékezőszelep (HZE) BVmot motorvonaton
(forrás: trainmodeller.blog.hu)
(forrás: trainmodeller.blog.hu)
Az 5341-es sorozat („FLIRT”) – üzemi fékként nem is nagyon használt – átmenő fékezőszelepe (Knorr FB11-S) pl. már nem is a vezetőasztal jobb oldalán található:
(forrás: www.flickr.com/photos/heylouheylou)
Látható, hogy a példákat vég nélkül lehetne sorolni: aminek a működését és külalakját az egyik vezetőálláson megszokjuk, ahhoz képest a másik járművön más elrendezésű és működésű fékezőszeleppel találkozunk. Nyilvánvaló, hogy egy mozdonyvezető életében ennek nem lehet különösebb traumatizáló hatása (a berendezést elsősorban rendeltetésszerűen kell tudni használni), mindenesetre az igazán nagy meglepetés akkor ér bennünket, ha benézünk a vezetőasztal burkolata alá vagy a mozdony gépterébe. Ekkor kiderül, hogy amit a tanfolyamokon a fékezőszelepekről tanultunk, nem igaz, vagyis nem „úgy” igaz: a korszerű vontatójárműveken lévő fékezőszelepek nagy része ugyanis nem más, mint egy jeladó, ami a fővezeték levegőjét nemhogy nem közvetlenül bocsátja a szabadba, hanem levegő olykor még csak a közelében sincs…
Ezen a ponton tehát át kell értékelnünk azt, amit a legelején a fékezőszelepekről mondottunk. Egy korszerű, számítógéppel vezérelt fékezőszelep esetében ugyanis a vezérlő és a fővezetéknyomás-változtató funkció fizikailag is elkülönülhet. És ami elkülönülhet, az el is különül: a kezelőszervek és fékpanelek száma tetszőleges lehet, mint ahogy gyakorlatilag a közöttük lévő távolság is. Kézenfekvő viszont a kérdés, hogy ha a fékezőszelep nem „az”, akkor „mi”, vagyis melyik részegység tekinthető annak? Ebben az esetben a részegységeket – jobb híján – együtt nevezzük fékezőszelepnek. Emiatt viszont egy 40–50 éves mozdony fékvezérlése jobban hasonlít egy „tiszta” pneumatikus sémára, mint egy újé, mert ez utóbbi már inkább csak kapcsolási rajz: a két mozdony fékvezérlésének összehasonlítása műfaji akadályokba ütközik, ahol – némi túlzással – az egyetlen közös elem a levegő lesz.
A dolog illusztrálására: az alábbi két kép közül a felsőn egy RailJet-vezérlőkocsi (Afmpz) Knorr RZBE1-típusú kiegészítő fékezőszelep-rendszerét, az alsón pedig az önműködő fékezőszelep Knorr RH3-típusú, fővezetéknyomás változtatását végző paneljét láthatjuk. Az, amit egyébként kapásból fékezőszelepnek neveznénk (és ami tehát valójában nem egészen az), a vezetőasztal jobb oldalán, a „megszokott helyén” van…
(a fényképeket Halász István készítette)
Mivel úgy gondoljuk, hogy a dolog túlbonyolítása, a legkomplikáltabb elektrotechnikai megoldások és kapcsolási rajzok elemezgetése nem fog segíteni a fékezőszelepnek, mint műfajnak a megértésében, így jó előre leszögezzük, hogy vizsgálódásaink során a fékezőszelepből, mint egységből indulunk ki, azt nem fizikailag is különálló részekben értelmezzük majd, és – egyelőre – mellőzzük a mikroprocesszoros vezérlés rejtelmein történő merengést is. Továbbra is arra törekszünk, hogy az alapok érhetőek legyenek, minden másról pedig – a megértéshez szükséges mértékben – teszünk majd említést.
Nánási Zoltán
Sorozatunk további részei ide kattintva olvashatók.
