A vasúttal kapcsolatos jogszabályok negyedik csomagját jelentette be szerdán az Európai Bizottság, amely a személyszállítási piac liberalizációját célozza.
A tervezet az Európai Parlament és a tagországok kormányainak jóváhagyása esetén léphet életbe.
A bizottság arra reagálva készítette el javaslatcsomagját, hogy az európai vasutak piacainak többsége stagnál vagy hanyatlóban van.
A javaslat értelmében csökkennének a vasúttársaságok igazgatási költségei és könnyebbé válna az új szereplők piacra lépése. Az Európai Vasúti Ügynökség egyablakos ügyintézőhellyé alakul, és jogosult lesz az egész EU-ban érvényes jármű-forgalombahozatali engedélyek és üzemeltetői biztonsági tanúsítványok kiadására, amelyeket a jelenlegi gyakorlat szerint az egyes tagállamok adnak ki.
A brüsszeli szervezet számításai szerint ezzel mintegy 20 százalékkal csökkenne az új vasúttársaságok piacra jutási ideje, illetve a járművek engedélyeztetési ideje és költsége, ami összesen 500 millió eurónyi megtakarítást eredményezne a társaságok számára 2025-ig.
A másik fontos kezdeményezés, hogy 2019 decemberétől valamennyi belföldi személyszállítási piac megnyílik az új belépők és szolgáltatások előtt. A társaságok a jövőben kétféle módon kínálhatják belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásaikat EU-szerte: vagy konkurens kereskedelmi szolgáltatásként, vagy közszolgáltatási szerződések megkötésével. Jelenleg az utóbbiak fedik le Európában a vasúti személyszállítás több mint 90 százalékát, és a jövőben kötelező versenytárgyalási eljárás keretében ítélik oda őket.
Ahol részlegesen vagy teljesen megnyílt a vasúti személyszállítási piac, jelentősen nőttek az utasszámok. A képen a VIAS Frankfurt am Main és Koblenz között közlekedő FLIRT-je
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Az Európai Bizottság szerint ez – strukturális reformokkal kiegészülve – 40 milliárd eurónyi megtakarítást jelenthet a polgároknak és az érintett társaságoknak, és a bizottság becslése szerint elősegíti, hogy az utaskilométer-szám 16 milliárddal emelkedjen 2035-ig.
Emlékeztetnek: azok az országok, ahol már teljesen (Svédország, Egyesült Királyság), vagy részlegesen (Németország, Ausztria, Olaszország, a Cseh Köztársaság és Hollandia) liberalizálták a személyszállítási piacot, javult a minőség és a szolgáltatások elérhetősége és 10 év alatt több mint 50 százalékkal nőtt az utasok száma.
A brüsszeli testület javaslata biztosítaná a vasúti infrastruktúrához való méltányos hozzáférést is azáltal, hogy a pályahálózat független működtetőinek hatékonyan és megkülönböztetésektől mentesen kellene üzemeltetniük a hálózatokat, és azokat EU-szinten együttműködve kellene fejleszteniük.
MTI