2013. 01. 10.

Agglomerációs közlekedés – ahol működik

Miközben Budapesten az elmúlt napok legforróbb témája, hogy hogyan is működjön a nyár elejétől a fővárost elhagyó autóbuszok rendszere (és újabban a HÉV-ekről is szó esik ismét), addig megnéztük, hogy máshol hogyan is működik mindez. Következő két példánk két főváros, ahol kisebb döccenőkkel, de mindenképpen átjárható a városhatár a tömegközlekedés eszközeivel.


Két, viszonylag követhető példán keresztül igyekszünk bemutatni, hogy hogyan is működik a város és az azt körülölelő térség közlekedési kapcsolata. A két helyszín az osztrák és a német főváros lesz. Kezdjük tehát körutazásunkat Bécsben.

Bécs

Az osztrák főváros esetében kezdjük az egyszerűbbel: a kötött pályával. A nagyvasúti közlekedésben alapvetően az érintett tartományok (Bécs, Burgenland és Alsó-Ausztria) közös megrendelése alapján közlekednek az ÖBB vonatai. A menetrend koordinálását az ÖBB-vel közösen a Bécset és környékét magában foglaló közlekedési szövetség, a VOR szakemberei végzik. A finanszírozás – a regionális közlekedés esetében – az érintett tartományok feladata. Nem túlságosan jellemző a csak a városon belül közlekedő gyorsvasúti viszonylat, ebből a fajtából egy önállóan kezelhető viszonylat van: az S45-ös járat, a „Vorortelinie”. Ezt azonban éppúgy az ÖBB és a VOR koordinálja, mint a többi járatot, a számlát azonban csak Bécs kapja.

A csak Bécsen belül közlekedő S45-öst a város finanszírozza

Hasonló a helyzet a badeni helyiérdekű vasúttal. A WLB járatai azonban már másképpen vesznek részt a városi közlekedésben. A Schedifkaplatztól az Operáig ugyanis – a Wolfganggasse Lokalbahn állomást magában foglaló kitérőt leszámítva – a Wiener Linien infrastruktúráját használják. Ezért cserében a WLB pályahasználati díjat fizet, amelyet a működési költségekből teremtenek elő. A menetjegyek és a menetrend kérdése itt is a VOR koordinálásával az érintett tartományok (Alsó-Asuztria és Bécs) megrendelése alapján oldódik meg.

A badeni helyiérdekű vasút, a WLB költségeit az érintett települések, illetve tartományok állják. A megrendelő a közlekedési szövetség, a VOR

Az autóbuszok esetében már némileg kuszább a helyzet. Az elővárosi autóbuszok a jól kiépített gyorsvasúti hálózatnak köszönhetően csak az első fontosabb átszállópontig jönnek be. Ezek részei a közlekedési szövetségnek és a tarifaközösségnek, bizonyos esetekben zárják csak ki a városon belüli használatot – egy jellemző példa a hütteldorfi térségben látható, ahol a Tullnból érkező 547-es viszonylaton közlekedő gyorsjáratú a városhatáron belül csak a fel- vagy éppen csak leszállás céljából. Ez a viszonylat azonban már a távolsági-elővárosi határmezsgyén egyensúlyoz, így inkább kivételként erősíti a szabályt.

Az autóbuszok közlekedésének két megrendelője van: a tisztán városi jellegű autóbuszjáratok esetében a koncessziót a Wiener Linien osztja ki. E viszonylatok jellemzője a viszonylatszám után az A, ritkábban a B betű. Közös ismérvük azonban a bécsi szabványos buszmegálló és sok esetben a Wiener Linien szabványai szerint készült menetrend.

A bécsi 26A jelzésű busz városi járat kimegy a városból, a külső végállomásán, Groß-Enzersdorfban készült felvételünk. A finanszírozásban részt vesz a község is – mivel a Wiener Linien városi buszai járnak ki, a valós indulási időt mutató digitális kijelzőt is kapott a megálló, hasonlóan a fontosabb városi megállókhoz

Az elővárosi buszokat – még ha komoly városi szerepük is van, mint például a hütteldorfi vagy a rodauni buszoknak – a VOR rendeli meg, ők osztják ki a koncessziókat. Ezek a buszok jellemzően három számjegyűek és a megállóhelyeken az üzemeltető cég saját formátumú menetrendje és megállóhelyi jelzése látható.

A figyelmesebb utasok észrevehetik a megrendelők közötti különbséget az autóbuszokon: míg a VOR által megrendelt járműveken általában az „In Tarifgemeinschaft mit Wiener Linien” („Tarifaközösségben a Wiener Liniennel”) feliratú tábla szerepel, addig a Wiener Linien által megrendelt járatok az „Im Auftrag der Wiener Linien” („A Wiener Linien megbízásából”) felirattal közlekednek. Előbbi járatokon bár elfogadják a Wiener Linien jegyeit, azonban a jármű fedélzetén a szolgáltató saját, jellemzően olcsóbb vonaljegyeit lehet megvásárolni.

Az 53B-54B-55B buszcsaládot még a VOR rendelte meg közvetlenül a Dr. Richardtól. Ha lejár a szerződés, akkor a következő kontraktust a Wiener Liniennel kötheti meg a cég, lévén vegytiszta városi járatról van szó

Kivételek persze akadnak: a jelenleg futó koncessziók között van olyan, ami tisztán városi forgalmú járat, mégis a VOR a megrendelő. Ilyen jelenleg a Dr. Richard üzemeltette 53B-54B-55B vagy az 56B-156B vonalcsoport. Ezen járatok koncesszióit a még a VOR adta meg az üzemeltetőnek. A VOR-tól kapott tájékoztatás alapján ezek 2014-2016 során járnak le, az új üzemeltetési szerződést pedig a Wiener Liniennel köthetik már meg a buszos cégek.

A főleg elővárosi feladatot ellátó autóbuszok közlekedését a közlekedési szövetség rendeli meg a különféle szolgáltatóktól, az érintett települések vagy a tartomány(ok) a VOR-nak fizetnek

Az osztrák fővárosban így tehát tiszta helyzetet teremtettek: a teljes egészében városi autóbuszjáratok felett a Wiener Linien rendelkezik, míg az elővárosi járatokat közvetlenül a közlekedési szövetség rendeli meg a szolgáltatóktól. Mindezek mellett azonban – mivel maga a Wiener Linien is tagja a VOR-nak – a tarifaközösség valamennyi járatra és járműre érvényes.

Berlin

Ugorjunk egyet! Berlin esetében a közlekedési szövetség, a Verkehrsverbund Berlin-Brandenburg (VBB) az, aki az érintett két tartomány, Berlin és Brandenburg nevében fellép. A gyorsvasúti járatok esetében kizárólagosan a VBB a megrendelő és sok esetben külön kezelik Berlin és Brandenburg igényeit. Például vannak olyan gyorsvasúti betétjáratok, amelyek kizárólag Berlin területén belül közlekednek: példaként vegyük az S1-es viszonylat Wannsee–Frohnau járatait. Ezeket Berlin fizeti. Az ugyanezen viszonylaton Wannseetől egészen Oranienburgig közlekedő járatok arányos részét azonban már Brandenburg állja, míg a városi szakaszra vetített költségeket Berlin teremti elő. A megrendelések összefogója,  menetrendek és a jegyrendszer koordinátora a VBB.

A berlini gyorsvasút S1-es viszonylatán közlekedő szerelvény Hohen Neuendorfban, Berlin mellett. A finanszírozásból a főváros (egyben önálló tartomány) mellett Brandenburg tartomány is kiveszi a részét. A szolgáltatást pedig egységesen a közlekedési szövetség, a VBB rendeli meg

Az autóbuszok esetében hasonló a helyzet, mint Bécsben. A tisztán regionális járatok esetében a VBB a megrendelő, a költségeket pedig az érintett települések között arányosan osztják el. Vannak azonban olyan, a városhatárt átlépő járatok, amelyeket a BVG-től rendelnek meg a települések, illetve fizetnek érte. Ilyen például a 161-es viszonylat, ami kimegy Erknerbe, illetve a Schöneichébe. A schönefeldi repteret kiszolgáló járatok esetében kicsit más a helyzet: mivel városinak számító repülőtérről van szó, a buszokat jellemzően Berlin fizeti – de csak azokat, amelyek Berlin kiszolgálását végzik és jellemzően az U7-es metró rudowi végállomása felől érkeztek. A közös finanszírozás fennáll például a Teltowba kijáró autóbuszok esetében is, itt szintén a vonalhosszok arányában fizet a szolgáltatásért az érintett település, illetve tartomány a VBB-nek a regionális és a BVG-nek a városi járatok esetében.


A BVG autóbusza a schönefeldi reptér vasútállomásánál. A légikikötő különleges helyzete miatt az erre közlekedő járatok finanszírozása is eltér a megszokottól

A helyzetet mindössze az bonyolítja, hogy vannak olyan járatok, mint a hennigsdorfi 136-os vagy a 107-es busz, amely Berlinből Berlinbe közlekedik (Hermsdorf és Pankow között), de Gleinicke (Nordbahn) és Schildow brandenburgi települések érintésével. Ráadásul vannak olyan járatok, amelyek csak Pankow és Schildow között járnak. E viszonylatot a BVG és az regionális szolgáltató OVG üzemelteti, a költségeket az érintett települések arányosan állják, a szolgáltatást pedig a VBB-n keresztül a BVG-től rendelik meg, amely a járatok egy részének üzemeltetésébe alvállakozóként bevonja az OVG-t.


A 107-es viszonylaton közlekedő OVG-s kocsi Hermsdorfban. A járatot Berlin az érintett településekkel együtt finanszírozza, a megrendelést a BVG teljesíti, amely egyes járatok üzemeltetését a „területileg illetékes” szolgáltatóhoz, az OVG-hez delegálta

A települések igényei eltérők, így vannak betétjáratok, amelyek Glienicke (Nordbahn) községet nem érintik, csak Pankow és Schildow között ingáznak. A képen Schildow, Kirche végállomáson pihen a BVG egyik autóbusza
(fotók: Halász Péter)

Összességében elmondható, hogy mindkét esetben a megfelelő hatáskörökkel bíró és források felett rendelkező megrendelő szervezetnek köszönhetően jól működő, tiszta helyzet áll fenn a városhatáron túlnyúló tömegközlekedési szolgáltatások esetében.
A helyzetet árnyalja az is, hogy (Budapesttel ellentétben) városhatárhoz közel vannak olyan csomópontok, amelyeken az utasok átszállhatnak a gyorsvasúti hálózaton közlekedő járatokra vagy a tisztán városi üzemeltetésű viszonylatokra. A megfelelő hatáskörnek és a korrekt szabályoknak köszönhetően itt nem történhet meg az, amiről Budapesten és környékén most folyik a vita, hogy ki és milyen formában üzemeltesse a városhatár átlépő tömegközlekedési járatokat. Mindazonáltal látható, hogy semmi sem tiltja, hogy a városi közlekedési cég a városhatáron túl is szolgáltathasson, ha éppen erre van igény.

Halász Péter, Magyarics Zoltán