Szárnyal mint a fecske – ezt a gondolatot tette magáévá a MÁV-START a jelek szerint, ugyanis készülnek az első, fecskékkel díszített posta-Bhv-k. Ráadásul mindezt az utasok elégedettségét mérő felmérésre alapozva jelenti be hamarosan a vasúttársaság. Vajon valóban csak a fecskék hiányoztak?
Ahogy arról a RegionalBahn korábban is beszámolt: üdvözlendő lépés a posta-Bhv-k belső „redizájnolása”. Ám, úgy tűnik, a MÁV-START nem csak belül, hanem kívül is újragondolta a járművek megjelenését. Nem, nem arról van szó, hogy az évek óta lerakódott koszt vakarnák le a a By-ok és a Bo-k oldaláról, hanem csak arról, hogy új rajzok jelennek meg az elővárosi vonatok oldalán.
A fecskék a hírek szerint a posta-Bhv-k oldalán jelennek majd meg. A MÁV-START-tól érkezett sajtómeghívóban a következő mondatokat olvastuk:
„Közel ötvenezren töltötték ki a MÁV-START Zrt. kérdőívét, amely felmérést annak érdekében végzett, hogy pontosabb képet kapjon a vasúttal közlekedők tapasztalatairól, utazási szokásairól. Az utasok körében végzett kutatás eredményeit sajtótájékoztató keretén belül ismerteti a vasúttársaság. Egyszersmind bemutatja, milyen azonnali lépéseket tett és tesz az utazások körülményeinek, komfortjának javítása érdekében.”
Vajon mik lehetnek ezek az azonnali lépések? Nos, aligha a járművek hirtelen vezényszóra ugrásszeráűen javuló külső és belső takarítása lesz. Sőt, nem is arról van szó, hogy a kohóérett Bhv-kat, By-okat és „poznańi heringeseket” azonnali hatállyal szétvágnák és helyettük már decemberben vadonatúj motorvonatok állnak forgalomba. Erről szó sincs. Úgy tűnik, hogy mi, utasok leginkább a fecskéket hiányoltuk a vonatokról és ezek jelennek majd meg a szerelvényeken.
Félreértés ne essék: üdvözöljük a MÁV-START azon lépését, hogy igyekszik felfrissíteni a személykocsik utasterének belső megjelenését. Ellenben biztosan ez a legnagyobb probléma? Vajon ennyire elégedettek vagyunk a szolgáltatással?
Emellett azt sem értjük, hogy „mire gondolhatott a költő?” A fecske egy köztudottan gyorsan repülő madár, ami egy posta-Bhv-ról nem feltétlenül mondható el. Mit akar nekünk üzenni a sebesen szárnyaló madarakkal a magyar személyszállító vasúttársaság? Mert sebes szárnyalásról aligha lehet szó: a hegyeshalmi vonalon lassan egy éve állandósultak az ideiglenes nyolcvanas lassújelek. A miskolci oldalban szétdőlt a pálya, a vonatok alig tudják tartani a menetrendet. A budapesti fejpályaudvarok infrastrukturális adottságai is finoman szólva siralmasak. A többi, nem kirakatban lévő vonal állapotáról nem is beszélve...
A „fecskés dizájnról” már megjelentek az első képek az index.hu fórumán, ahonnan írásunk kisképe is származik.
Érdemes megjegyezni, hogy a fecskés dizájn vasúti alkalmazását nem a MÁV-Start húzta elő a kalapból. A British Rail 1987-től alkalmazta a fecskét az InterCity-márkanév logójának részeként (korábban csak szabvány betűkkel írták fel a vonatokra a márkanevet), amint az alábbi képen is látható. A fecske egészen a kilencvenes évekig feltűnt az egykori BR IC-flotta járművein.
(forrás: Wikipedia)
„Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat, repülj el!”
„Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat, repülj el!”
Halász Péter
Szerkesztőségünk egyik tagja, Nánási Zoltán némileg eltérő véleményen van a kocsik új, „madaras” dizájnjával kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy pénz híján az egyetlen eszköz a kocsik optikai tuningja lehet, arra pedig a mostani kezdeményezés nem hogy tökéletes, hanem meglepően ötletes is (még akkor is, ha esetleg „újrahasznosított” ötletről van szó). Másrészről, ha az emberek (akik utasok is!) motivációját vizsgáljuk, látható, hogy az érzelmek túlsúlyban vannak: ha egy kocsi „aranyos”, talán hajlamosabbak utazni is rajta. Az „aranyoskodás” nem kerül sokba, de akár sokat is hozhat a konyhára (lásd pl. Hello Kitty-mánia). Ezen túlmenően, önmagában egy tiszta vasúti kocsi paradox módon már nem bír hírértékkel, még akkor sem, ha Magyarországon ez csodaszámba megy. Az embereknek ennél több kell. Hogy Varenuhát, a moszkvai varieté adminisztrátorát idézzük (Bulgakov – A Mester és Margarita): a kocsinak blikkfangosnak kell lennie, és ez a madaras kocsi kétségkívül az lett. És aranyos is.
Nánási Zoltán
Különvélemény
Szerkesztőségünk egyik tagja, Nánási Zoltán némileg eltérő véleményen van a kocsik új, „madaras” dizájnjával kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy pénz híján az egyetlen eszköz a kocsik optikai tuningja lehet, arra pedig a mostani kezdeményezés nem hogy tökéletes, hanem meglepően ötletes is (még akkor is, ha esetleg „újrahasznosított” ötletről van szó). Másrészről, ha az emberek (akik utasok is!) motivációját vizsgáljuk, látható, hogy az érzelmek túlsúlyban vannak: ha egy kocsi „aranyos”, talán hajlamosabbak utazni is rajta. Az „aranyoskodás” nem kerül sokba, de akár sokat is hozhat a konyhára (lásd pl. Hello Kitty-mánia). Ezen túlmenően, önmagában egy tiszta vasúti kocsi paradox módon már nem bír hírértékkel, még akkor sem, ha Magyarországon ez csodaszámba megy. Az embereknek ennél több kell. Hogy Varenuhát, a moszkvai varieté adminisztrátorát idézzük (Bulgakov – A Mester és Margarita): a kocsinak blikkfangosnak kell lennie, és ez a madaras kocsi kétségkívül az lett. És aranyos is.
Nánási Zoltán
