Nem indult könnyen a szerda reggel a 30a és 40a vonalakon, felsővezetéki problémák és egy fekvemaradás alapozta meg a napot. Legutóbb már éppen elkezdtünk örülni a tájékoztatás javulásának, most viszont megint kicsit beragadt a szalag – mennyit segít a 20-50 perces átlagos késés kommunikációja a 85 percet késő vonatra várókon? Egyáltalán, valós idejű vonatinformaciós rendszer mellett kell a sajtóközleményben saccolni?
A MÁV-Start sajtóközleménye szerint „A felsővezeték hibája és egy szolgálatképtelen mozdony is nehezíti a vasúti közlekedést Háros és Nagytétény-Diósd között, emiatt a pécsi és a székesfehérvári vonalon átlagosan 20-50 perccel hosszabb menetidőre számíthatnak utasaink. A MÁV szakemberei azonnal megkezdték a hiba elhárítását.”
A valóság: 30 és 100 perc között minden előfordul a vonatinfo szerint. Egy korábbi, 100-as vonali üzemzavar kapcsán már elkezdtünk örülni a javuló kommunikációnak, most viszont újra a régi konzerveket vették le a polcról. Az átlagos késés megadása esetén kicsit komikus fél órás intervallumot megadni. Az átlag, mint matematikai fogalom, ebben az esetben egy elég könnyen kiszámolható és közölhető tényleges érték, legyen mondjuk 47,5 perc. Más kérdés, hogy mennyi értelme van egy sajtóközleményben átlagos késést megadni, ugyanis a buliba későn érkező 807-es pécsi gyors személy szinte hibahatáron belül van 15 perces késésével (lehet még ebből több is persze), míg a rosszkor, rossz helyen lévő 959-es zalaegerszegi gyors késése bizony súrolja a 100 percet. Az átlag valóban majdnem 20 és 50 perc között van, de mennyiben jellemzi a 20-50 perces érték a 15 és 100 perces tényleges értékeket? Vagy mennyire fedi a 20-50 perces átlagos késés a 118 percet késő 4327-es százhalombattai személyt? Helyesebb lenne a 100-as vonali zavar kapcsán látott módon kommunikálni, például: jellemzően 30-50 perces késések vannak, de az üzemzavar bekövetkezésekor (ez óra:perc formában megadható) a körzetben tartózkodó vonatok 60-100 perces késéseket szenvedtek el. Már ha feltétlenül muszáj a sajtóközleményben saccolni - ugyanis talán elég lenne az egyébként elég jól működő vonatinfo-rendszerre hivatkozni az egy számra leegyszerűsítő becslés kényszere helyett.
Ami a vonatinfot illeti, persze van még finomítani való. A késések oka itt ugyanis elég sikamlós terület - néha egészen korrekt módon sikerül közölni, néha viszont mellényúlnak az illetékesek. Ma reggel például a 4249-es dunaújvárosi személy például 98 perc késéssel ért célba, a vonatinfo oldalon "a vonat fordulója miatti késés" szerepel - pedig Dunaújvárosból szinte pontosan, +7'-el indult, azaz nem ez a késés javának oka. A vonatok többségénél szerencsére sikerült azért eltalálni, hogy "műszaki hiba" a késés oka, de a 909-es számú szombathelyi gyors például "vonatforgalom szabályozás" miatt késik egy órát - magyarra fordítva ez annyit tesz, hogy a veszélyzónába zavarás helyett Martonvásáron pihentetik már fél órája. A laikusok számára a vonatforgalom szabályozás kicsit megfoghatatlan, talán a forgalmi ok jobb lenne? A késés okának megadása ráadásul kicsit véletlenszerű is tud lenni - most éppen 44 percet késő, Kápolnásnyéken 40 percig pihentetett 8727-es személyről nem lehet tudni, hogy akkor miért is annyi az annyi.
Összegezve: alakul ez, de még nem az igazi. Ha már van vonatinfo, és lehetőség van közel valós időben kommunikálni a nagyközönséggel, akkor érdemes ezt kihasználni a bizalom építésére, pontos és megbízható adatok közlésével.
Végezetül azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy olvasóink jelzése alapján felsővezetéki hibáról szó sincs: a 4319-es számú vonat Diósd után egy autóval ütközött össze és a feszültségmentesített szakaszon maradt. Eközben a helytelen vágányon közlekedő 4549-es számú vonat nem tudta leengedni az áramszedőjét, csak úgy, hogy „kiakkuzták” a mozdonyt, így az is a feszültségmentes részen maradt. Végül a 9069-es számú vonattal sikerült a pórul járt szerelvényt beltolni Budafok-Hárosra...
Összegezve: alakul ez, de még nem az igazi. Ha már van vonatinfo, és lehetőség van közel valós időben kommunikálni a nagyközönséggel, akkor érdemes ezt kihasználni a bizalom építésére, pontos és megbízható adatok közlésével.
Végezetül azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy olvasóink jelzése alapján felsővezetéki hibáról szó sincs: a 4319-es számú vonat Diósd után egy autóval ütközött össze és a feszültségmentesített szakaszon maradt. Eközben a helytelen vágányon közlekedő 4549-es számú vonat nem tudta leengedni az áramszedőjét, csak úgy, hogy „kiakkuzták” a mozdonyt, így az is a feszültségmentes részen maradt. Végül a 9069-es számú vonattal sikerült a pórul járt szerelvényt beltolni Budafok-Hárosra...
Halász Péter, Magyarics Zoltán