Az utóbbi időben a tömegközlekedés helyett egyre többször közösségi közlekedést emlegetünk. De nem csak így van értelme ennek a kifejezésnek. A közösségi oldalak, különösen pedig a Facebook hódításának köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a cégek, közösségek, közös érdeklődéssel bíró emberek összefogása. De vajon a vasutak és városi közlekedési cégek, közlekedésszervezők kihasználják-e a social media előnyeit és ha igen, hogyan?
A Facebook térhódítása nyomán sorra jelennek meg a közlekedési cégek a közösségi hálón. A cégek persze teljesen különböző okokból és ütemben jelennek meg, ahogy persze a „magatartásuk” is elérhető. A közös bennünk mindössze az, hogy oldalként vannak fent a hálón – lájkolhatjuk őket.
De nézzük meg, hogy kik vannak fent a hálón? Nyilván mintavételünk szubjektív, alapvetően abból a térségből merítünk, amelyek kapcsán a RegionalBahn egyébként rendszeresen publikál.
A német nyelvterület legnagyobb vasúti szereplője kétségkívül a DB AG. A német vasút több oldallal is jelen van: maga a konszern; a DB Bahn; a DB AutoZug vagy éppen a DB Bahn France és a DB Bahn Italia is képviselteti magát. Emellett pedig például a Bayern-Ticket-et is lájkolhatjuk, ha éppen úgy adódik. A social mediát kezelő csapat „nyitvatartásról” is gondoskodott: hétköznap 6 és 22; hétvégén 10 és 22 óra között válaszolnak a kérdésekre. És tegyük hozzá: valóban válaszolnak.
Az egyik DB-s oldal, a DB Bahn – a német vasút számtalan lájkolható oldallal van jelen a közösségi portálon
Az ÖBB is jó ideje jelen van a Facebookon. Az osztrák vasút hasonló szabályok szerint működteti az oldalait, mint a DB. Itt is aktív párbeszéd folyik a felhasználókkal, igaz, a korábbi tapasztalatok szerint szigorúbbak a moderálási alapelvek – ezeket egy közelmúltbeli kisebb botrány nyomán szigorították meg. Az ÖBB jelenléte kapcsán egy érdekes sorozatról is szót kell ejteni: az osztrák vasút naponta feltesz egy-egy vonat (nem feltétlenül friss) képet a „365 nap – 365 kép a vasútról” mottó alatt.
Az ÖBB oldala. Rendszeres frissülés, releváns tartalmak jellemzik az osztrák vasút facebook-oldalát
Ha már Ausztria: a városi közlekedés is igen aktív a közösségi portálon. A Wiener Linien nemrégiben ünnepelte a social mediában eltöltött első évét. Az egy éves szereplés eredményeként már Facebook-villamost is forgalomba állítottak a bécsi síneken. Az ötletet egyébként nem mellesleg átvette a Facebookon ugyancsak egyre aktívabban kommunikáló licspei közlekedési társaság, az LVB is. De maradva Bécs esetében: az ilyen jellegű kommunikációnak fontos szerep jutott az U1-es metró nyári részleges lezárása miatt is. A Facebook mellett nem mellesleg ezt a forgalmi változást blogon is „közvetítették” a bécsiek.
A városi közlekedési cégek közül a magyar látogatók sokszor a Wiener Liniennel találkoznak. A cég aktívan jelen van a facebookon és ezt reklámozza is – például a facebook-villamossal
Érdemes itthon is körbenézni: a közlekedési szereplők közül nem sokan vannak jelen, nem nagyon keresik a felhasználók, a potenciális utasok „kegyeit” a cégek. Üdítő kivételek persze akadnak: az egyik ilyen a GYSEV. A „repcevasút” profi módon keresi a kapcsolatot a Facebookot használó netezőkkel. Gyors és pontos válaszok és kifejeztten laza, fiatalos stílus jellemzi őket.
A „repcevasút” a facebookon is pörög. A magyar vasúttársaság intenzív kapcsolatot tart fenn a felhasználókkal – ez egy nagyon jó példa!
A másik nagy közlekedési szereplő a Budapesti Közlekedési Központ. A fővárosi közlekedésszervező cég teljesen más irányvonalat követ mint a GYSEV. A Facebookon rendkívül aktív csapat kifejezetten szakmai tartalmakat oszt meg és szakmai kérdésekre válaszolnak.
A BKK másfajta kommunikációt folytat a közösségi portálon, mint a GYSEV; de mind a kettő követendő példa lehetne. Amíg a GYSEV kicsit laza, fiatalos, addig a BKK kifejezetten korrekt és szakmai információkat közöl
A többi szereplő azonban fájón hiányzik: sem a BKV, sem pedig a MÁV-csoport egyetlen tagja sincs fent. Igaz, a MÁV részéről legalább a nem éppen sikeres „Tisztán robogjunk!” kampány és a MÁV-START otthon nyomtatott menetjegye kapott külön Facebook-oldalt.
A „Tisztán robogunk!” kampány facebook-oldala – túl sok releváns információhoz nem jutunk innen...
Egy, a facebookon jelen nem lévő cég – a MÁV-START – szolgáltatását reklámozza. Igaz, az otthon nyomtatott jegy oldalán sem találunk aktuális információkat és az interakcióra is vajmi kevés lehetőségünk van
A magyar személszállító vasúttársaság nevére rákeresve a választék bőségesnek tűnik – vajon melyik az igazi?
A leghivatalosabbnak tűnő címen egy üres oldalt találunk... Talán itt indul majd valamikor a vasúttársaság közösségi kommunikációra is alkalmas felülete?
A magyar személszállító vasúttársaság nevére rákeresve a választék bőségesnek tűnik – vajon melyik az igazi?
A leghivatalosabbnak tűnő címen egy üres oldalt találunk... Talán itt indul majd valamikor a vasúttársaság közösségi kommunikációra is alkalmas felülete?
A vasúti szereplők közül jelen van még a Flyod is, de a társaságtól kapott tájékoztatás szerint „a Floyd Zrt. egy közösségi fórumon sem aktív hivatalosan, (…) a Facebook oldal nem a Társaság hivatalos csatornája.” Igaz, érdekes a cég többi válasza is az egyébként felvállaltan egy munkatársuk által szerkesztett oldal kapcsán: nem a vasútbarátok az ügyfelei a cégnek, így az oldalt lájkoló „őrültek” sem tűnnek annyira fontosnak, ilyen módon nem szeretnék bővíteni a (potenciális) ügyfelek körét. Érdekes meglátások, de nem éppen követendő példának tartjuk.
Nem a követendő példák sorát gyarapítja a Floyd oldala. Informatív lenne, ha felvállaltan hivatalos oldal lenne... De nem az és nem is tartja fontosnak a cég ezt a fórumot
Mindezek fényében meglepő a MÁV-csoport és az említett magántársaság hozzáállása a közösségi médiához. Furcsa, hogy nem keresik a közösségi portálokon a potenciális ügyfeleket, nem adnak a véleményükre, nem vesznek részt aktívan az internetes közösségi életben. Pedig ez a lehetőség egyre fontosabb véleményformáló felületté vált az elmúlt évek során. Talán egyszer jobb belátásra jutnak ezek a cégek is és kihasználják az információszolgáltatás eme úgy, gyors és interaktív formáját.
Halász Péter