Nyolcvan esztendővel ezelőtt a magyar vasúttörténet egy új fejezete nyílt meg, amennyiben elindult a menetrend szerinti villamosmozdonyos forgalom a hegyeshalmi vonalon.
1932. szeptember 12-én (nem mellesleg pont egy évvel a biatorbágyi merénylet után) indult meg a menetrend szerinti, villamosmozdonyos üzem Budapest-Keleti pályaudvar és Komárom között. A Kandó Kálmán vallotta elvek szerint, ipari frekvenciával villamosított vasútvonalon a MÁV számára a Ganz és a MÁVAG együttműködésében épült V40-es és V60-as sorozatú Kandó-rendszerű mozdonyok közlekedtek. Akkoriban azonban még nem a ma ismert feszültségszintet, hanem alacsonyabbat állítottak be, így a felsővezetékben 15 kV-os, 50 Hz-es váltóáram volt akkoriban.
A hegyeshalmi vonal teljes hosszában 1934. október 23-án vehették fel a forgalmat.
A V40 016-os az 1990-es évek második feléig a Keleti pályaudvar előtt volt kiállítva – a Magyar Vasúttörténeti Park 2000-es megnyitóján került a Tatai úti telephelyre a mozdony
(fotó: Martin Welzel, forrás: DSO)
(fotó: Martin Welzel, forrás: DSO)
Kandó Kálmán azonban már nem érhette meg ezt a sikert: 1931. január 13-án hunyt el az 1869. július 8-án született mérnök. Az általa tervezett V40-es sorozatú villamosmozdonyok műtanrendőri próbája 1931. augusztus 17-én volt, a sikeres próbamenet után az kollégák, barátok Kandó sírjánál tették tiszteletüket a Fiumei úti sírkertben.
A Kandó rendszerű mozdonyok közül csak kettő maradt meg az utókornak: a V40 016-ost és a V60 003-ast a Magyar Vasúttörténeti Parkban üzemképtelenül csócsálja az idő vasfoga...
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Kandó Kálmán emlékére 2011 augusztusában „Werbelokká” változott a MÁV-TRAKCIÓ TRAXX-mozdonya, a 480 001-es.
Halász Péter
