Évek óta napirenden van a kisforgalmú, kihasználatlan, elavult, gazdaságtalan, egyes várasok, falvak fejlődését akadályozó keskeny nyomközű vasutak felszámolása. Ez a kérdés néhány évig még napirenden is marad. A vasút, az országgyűlés által 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szellemében az utóbbi időben igyekszik meggyorsítani a feleslegessé vált gazdasági vasutak megszűntetét, hogy ezek személy- és áruszállítását a korszerűbb, gyorsabb, gazdaságosabb közúti forgalomnak adhassák át.
Érdemes áttekinteni a Szegedi Igazgatóság területén a gazdaságtalan, keskeny nyomközű vasútvonalak felszámolását, ahol az elsők között fogtak hozzá a közlekedéspolitikai koncepció gyakorlati végrehajtásához. Különösen Békés megyében, ahol a hajdani nagybirtokrendszer maradványaként számos ilyen gazdasági vasút közlekedett és közlekedik még jelenleg is.
A megyében több mint 10 éve kezdődött meg a forgalomátterelés.
Elsőnek 1960. október 1-én, a Békéscsaba–Békés közötti keskeny nyomközű 14 kilométeres vonal szűnt meg. Forgalmának közútra terelése lehetővé tette Békéscsaba út- és közműhálózatának fejlesztését, valamint a Békéscsaba–Békés közötti út kiszélesítését, korszerűsítését.
1962. január 1-én a Békés–Ludad–Vésztő keskeny nyomközű (37 km), valamint a Gyula–Geria–Dénesmajor közötti GV (31 km), 1967. április 1-én az Orosháza–Rákóczi telepi GV (8 km), az Orosháza– pusztaföldvári elágazáson (13 km), 1968. április 1-én pedig a szeghalmi GV-hálózat 18 kilométeres szakaszán szűnt meg a forgalom. 1968 végéig Békés megyében összesen 130 kilométeres keskeny nyomközű vonalhálózaton szűnt meg a vasúti közlekedés. A vonalaknak teljes utasforgalmát, áruszállításának jelentős részét a közhasználatú autóközlekedés vette át.
A forgalom átterelése következtében ezeknek a területeknek közönsége gyorsabb, korszerűbb és gyakoribb utazási lehetőségekhez jutott. Az utasok túlnyomó többsége az intézkedést megértéssel fogadta.
A következő évtől kezdve a kisforgalmú vasútvonalak megszüntetése, a személy- és áruforgalom közútra terelése a közlekedéspolitikai koncepció programja szerint folytatódott. A végrehajtást a Szegedi Igazgatóság forgalomszervező bizottsága minden esetben gondos területi vizsgálattal kezdte, az érdekelt tanácsi szervekkel és a nagyobb fuvaroztatókkal együtt.
Az új programban megszűnt a vasúti forgalom 1969. június 16-án Pusztaföldvár–Pusztaföldvár elágazás–Mezőkovácsháza keskeny nyomközű vonalon (20 kilométer), 1970. áprllis 1-én a szeghalmi gazdasági vasút Cserepes - Akasztópuszta közötti részén (6 km), 1971, január 1-én a Kétegyháza–Elek közötti normál nyomközű vonalon (7 km), 1971. febuár 15-én a sarkadi vasút teljes hálózatán (42 km), 1971. április 1-én a szeghaimi gazasági vasút Akasztópuszta–töviskesi szakaszán (5 km), 1971. szeptember 1-én a Békéscsaba–békéssámsoni keskeny nyomközű vonalon (60 km), 1971. október 1-én a szeghalmi gazdasági vasút még megmaradt Töviskes–Szeghalom részén (22 km).
Ezen a legutóbb megszűntetett vonalon, Szeghalom–Töviskes–Cserepes - Bucsa közőst a Volán 8. sz. vállalata bonyolítja le a forgalmat. Erre a célra három autóbuszt állítottak be. A közönség utazási lehetőségeinek száma növekszik, mert amíg Szeghalom–Újtelep; Szeghalom–Töviskes; Szeghalom–Kertészsziget, Szeghalom–Cserepes között a megszűnt vonatpárok száma naponta 24 volt, addig most ezeknek a községeknek a személyforgalmát 36 autóbuszjárat-pár bonyolítja le. Előny az is, hogy az autóbuszjáratok az állami gazdáság töviskei központjába is betérnek. Az utazással eltöltött idő számottevően rövidült az autóbusszal a községek között. Az útiköltség azonban a nem bérlettel utazóknak drágább.
A Volán 8-as sz. vállalata vette át az áruszállítást is ezen vonalon. Szeghalomban kirendeltséget állított 15 db teherkocsival, ezekkel látja ei, többek között a szeghalmi TÜZÉP-telep napi 5-6 vagonos szállítását, a sárréti Áfész fuvarozásait és az állami gazdaságok esetenkénti szállításait.
A szeghalmi gazdasági vasút felszámolásának előfeltételeként új utakat építettek vagy régieket javítottak ki. Új út épült Kerbészszigettől Töviskesig 7,4 kilométter hosszban. Kiépítették Szeghalomban a Kinizsi utcát 1,4 kilométer hosszban, városias jelleggel. A Töviskes–Szeghalom közötti kb. 12 kilométeres erősen megrongált utat helyreállították.
A forgalomátterelés felszabadított 69 millió forint értékű elavult, kihasználatlan állóeszközt, melynek rekonstrukciója kb. 45 millió forintba került volna. Ezzel szemben a gazdasági vasút szállítási-vonzási körzete 40 millió forint közútépítési és 5 millió forint autóközlekedési beruházást kapott. Ezekkel az eszközökkel a lakosság közlekedése gyorsabbá, kényelmesebbé vált, a népgazdaságnak pedig jövedelmezővé vált közúton át a szállítás, ami azelőtt vasúton ráfizetéses volt.
A következő évben további kisforgalmú vasútvonalak személy- és áruforgalmának közútra terelésére lehet számítani Békés megyében és a felszámolásra kijelölt vonalakkal szomszédos területeken, ha ennek meglesznek az útépítési előfeltételei. A program szerint 1972-ben a Kisújszállás–Dévaványa közötti normái nyomközű vonal (teljes hossza 30 kilométer), Békés megye területére jutó része (15 km), 1973-ban a mezőhegyesi gazdasági vasút hálózatának (összesen 153 kilométer) egyik, a megyei szervekkel egyetértésben később megállapítandó szakasza, 1974-ben a mezőhegyesi gazdasági vasút hálózatának még megáradt része, valamint a Mezőhegyes–Battonya normál nyomközű vasútvonal (6 km), végül 1975-ben a Kisszénás–Kondoros közötti normál nyomközű vasútvonat (8 km) szűnik meg. Személy- és áruforgalmukat közúti szállításra szervezik át. A megyében ezzel 1975-ig összesen 472 kilométer kisforgalmú vasútvonal megszüntetését, helyette korszerűbb közúti forgalom kiépítését tervezik.
Szász Ferenc
Megjelent a Vasút című lap 1971. évi 2. számában.
