2012. 05. 11.

Vita az alagútról

Nem csitulnak a viták a müncheni „2. Stammstrecke” kapcsán. Bár a tartományi miniszterelnök nem javasolja az alagút megépítését, a közlekedési miniszter viszont szükségesnek látja. A szaktárca vezetője úgy látja, hogy kompromisszumos megoldás kell – alagúttal.





A bajor tartományi közlekedési miniszter, Martin Zeil üdvözölte, hogy az önkormányzati szövetség szóvivője úgy nyilatkozott: nagyon fontos számukra a második gyorsvasúti alagút. Zeil jelezte: Ebersberg és Dachau települése is támogatja a második alagút tervét. Ez pedig azt jelenti, hogy igenis szükség van rá, és a szaktárca vezetője jelezte: elvárja, hogy szolidáris legyen a finanszírozásban a többi résztvevő és igenis dobják össze a pénzt az alagút megépítésére.
Óránként és irányonként akár 30 vonat is közlekedik a mostani S-Bahn-alagútban, több százezer embert szállítva. Ezzel ez a legsűrűbb forgalommal rendelkező vasúti szakasz Európában. Az új alagút pedig segítene tehermentesíteni ezt a pályát, illetve további kapacitást lehetne az elővárosokban élőknek nyújtani.
(fotók: Halász Péter)

Zeil hangsúlyozta: belügyminiszter kollégája szerint nem áll semmi annak útjába, hogy az előzetes finanszírozást a települések összedobják, mindössze felelősségüket kell kimutatni az ingázók iránt, akik naponta a gyorsvasút szerelvényeit választják utazásukhoz. Zeil kiemelte azt is: „senkinek sem segít, különösen nem a München térségében élő polgároknak, ha felelős politikusok paragrafusokkal barikádozzák el magukat. A nagyvárosi régió növekedését és jólétét úgy lehet megalapozni, ha nem politikailag igazgatják, hanem építik azt. Ehhez pedig hozzátartoznak a nagy infrastrukturális beruházások, így a második gyorsvasúti alagút megvalósítása is.”
Mint arról már hírt adtunk, április végén jelentette be Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, hogy a nem tisztázott financiális háttér miatt le kell állítani a tervezési folyamatokat. Mint az kiderült, 2001 óta érdemi közlekedésfejlesztési beruházásra nem jutott pénz az S-Bahn tekintetében, ugyanis München városa szinte minden ilyen forrását az előkészítési munkákba ölte. Martin Zeilnek már akkor sem tetszett az ötlet, holott a civilek is üdvözölték azt, így végre több forrás jut hasonlóan fontos, helyi szintű beavatkozásokra.

Halász Péter