2012. 05. 29.

Búcsúzó igáslovak

Lassan, de biztosan megindul ismét fotótémává válhat egy teljesen hétköznapi szürke eminenciás a német síneken. A DB AG-nál, pontosabban a DB Regionál szolgáló 111-es sorozatú gépek selejtezése ugyanis hamarosan megkezdődhet.




Az 1974 és 1984 között beszerzett és szolgálatba állított, 227 darabot számláló 111-es sorozatú gépek a mai napig szürke eminenciásnak számítanak a német vaspályákon. A regionális vonatok továbbításában jeleskedő villamosmozdonyok az egykori NSZK területén szinte mindenhol előfordulnak. A gépek lehetséges „élettere” azonban folyamatosan szűkül a különféle üzemeltetési pályázatok nyomán, hiszen jobbára új motorvonatokat állít szolgálatba a nyertes, ha pedig mozdonyos vonatról van szó, akkor pedig jobbára a Siemens vagy a Bombardier termékei bukkannak fel a vonatok élén.
A 111 206-os a müncheni főpályaudvaron várja a következő szolgálatát egy emeletes ingavonat végén

A 111-es sorozatú gépek amolyan átmeneti megoldásként születtek: az E10-es, később a 110-es sorozatú gépek technikáján alapul, az azok fejlesztése óta eltelt tapasztalatok felhasználásával. Akkoriban, az 1970-es évek elején még csak folyamatban volt egy univerzális mozdonytípus tervezése, amely később a 120-as sorozat lett. Addig is azonban kellett valami, amivel kiváltják a régi, a II. Világháború előttről származó vontatójárműveket.
A 160 km/h engedélyezett legnagyobb sebességű, 3700 kW órás teljesítményű, 83 tonna szolgálati tömegű mozdonyokat München térségében állították először forgalomba. A későbbi időkben Frankfurtba és Stuttgartba is került belőlük. A Ruhr-vidéken is dolgoztak ilyen gépek, ezek érdekessége, hogy Északrajna-Vesztfália tartomány is besegített a beszerzésük finanszírozásába, hiszen a DB a Ruhr-vidéki S-Bahn-vonalakra szánta a gépeket. Ennek ellenére számos gép jutott el az ország legtávolabbi szegletébe is.
A Ruhr-vidéken az x-Wagenekből állló S-Bahn-szerelvények továbbítása volt a típus feladata, de az 1990-es évek első felében a 143-asok vették át a szerepüket

A mozdonyok alapvetően a hagyományos távvezérlő rendszerrel voltak felszerelve, alkalmasak ingavonati üzemre. Némelyikük, kezdetben a Ruhr-vidéki gépek egy része, amelyek az S-Bahn-ingavonatok továbbításában segédkeztek, már időmultiplexes távvezérlést (ZWS) is kaptak. Az idők során azonban egyre több gép kapott ilyen berendezést.
Időnként – jobbára párban – még IC-vonatok élén is felbukkantak. Olyan vonatokra vezényelhették ezeket a gépeket, ahol nem kellett 160 km/h-nál gyorsabban menni.
Kölnől Aachenbe tolja ingavonatát a 111 096-os 2011. augusztus 19-én

Az újraegyesítés után számos szerepből „kitúrta” a 111-eseket a DR univerzális villamosmozdonya, a 143-as sorozat – így a Ruhr-vidékről is távoztak. Az 1994-es vasúti reform nyomán a regionális vasúti üzletághoz kerültek a mozdonyok, így a DB Regionál folytatták szolgálatukat.
A DB Regionál még bőséggel akad olyan mozdony, amelyik csak a régi kocsikból álló ingavonatokkal közlekedhet ZWS híján. Ezeket a gépeket selejtezi elsőként a DB AG

Az egyre zsugorodó „élettér” eredményeként a hírek szerint lassan megkezdődik a sorozat példányainak selejtezése. A jelenleg 224 darabot számláló flottából a 111 001-est már átadták a DB Museumnak, amelyik a koblenzi gyűjteményében helyezte el a gépet. A 111 034-est már áprilisban leállították, míg a 111 068-as várhatóan augusztus 13-án kerül leállításra. A gépek pótlására Nürnbergből Münchenbe honosították át a 111 067, 180 és 181 pályaszámú gépeket.
A ZWS-es gépekre még számít a DB Regio, hiszen ezeket a korszerű, emeletes ingavonatok továbbítására is tudja használni a társaság
(fotók: Halász Péter)

A 111 068-asról érdemes megjegyezni, hogy 1986-1987 során e mozdony volt a kísérleti alanya a később bevezetett „Orientrot” festési séma különféle variánsainak.
A sorozat sorsa egyébként vélhetően a selejtezés lesz. Első körben a ZWS-el nem rendelkező gépeket kívánja a DB AG leállítani, hiszen ezek csak hagyományos ingavonatokkal, az n-Wagenekből kiállított szerelvényekkel működnek együtt. A DB más leányvállalatai, például a DB AutoZug nem tart igényt a típusra. Ennek oka, hogy szemben az E10-esekkel (a DB AG-nál 110, a DB AutoZugnál 115-ös sorozat) az egykori NDK területén és Ausztriában sem rendelkeznek típusismerettel a vasutasok e gépekre.
A csak hagyományos távvezérléssel rendelkező gépek selejtezésével alighanem búcsúznak a villamosmozdonyos ingavonatok közül azok, amelyek még a régi, a Bundesbahn-időkben olyannyira jellegzetes „Karlsruher Kopf” vezérlőkkel közlekednek
(fotó: Magyarics Zoltán)

Halász Péter