2012. 04. 30.

Átalakult az Alföld

Új szakasszal és rengeteg valós épülettel bővült hazánk büszkesége, a legendás Alföld vonalhálózat. Rőfi Ákos ezúttal is fantasztikus munkát végzett, és több fejlesztő segítségével valósabb kinézetet kapott a Microsoft Train Simulator egyik leghíresebb pályája. Az Alföld hálózat története már hét évre nyúlik vissza. Az új szakasz mellett a pálya történetével is megismerkedhetnek.


Az Alföld 6.1-es változatában egy 340 kilométeres projekt ért véget, amely még az Alföld 1-ben kezdődött el, a menetrendben 100-as számot viselő Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonal immáron elérte az ország keleti végét. Hét (illetve a megjelenést tekintve hat) év alatt egy új generáció nőtt fel, sokan talán nem is emlékeznek az Alföld kezdeti változataira, ezen igyekszünk most segíteni.
Az Alföld 6.1 hatalmasra duzzadt 1350 kilométeres hálózata. Pirossal a villamosított vonalakat jelölte Rőfi Ákos
Ákos igyekezett apró szituációkkal feldobni a néha egyhangú vonatozást. Itt egy közúti balesetet, és az azt követő helyszínelést láthatjuk

Rőfi Ákos (Rofia) 2005-ben kezdte el építeni a valós vonalvezetésű Alföld hálózatot, amely hatalmas meglepetésként robbant be a köztudatba. A valós vonalvezetést azért is emeljük ki (a szerzőhöz hasonlóan), mert az épületek nem mindenhol felelnek meg a valóságnak, az iparvágányok sem mindenhol épültek meg a jobb futás érdekében. A 2006 áprilisában megjelent Alföld 1 a már említett Budapest–Szolnok szakasz mellett tartalmazta a Cegléd–Szeged, a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét, a Szolnok–Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza–Lakitelek vonalakat. Ezek mellett Budapesten belül megépült a Vasúttörténeti park vágányhálózata, és a budapesti körvasút Ferencvárossal együtt. A hatalmas kiterjedésű pálya óriási sikert aratott, akkoriban még nem igen volt valós, magyar pálya.
Kecskemét és Szolnok között már hét éve vezethetünk

Az Alföld megjelenésekor az MSTS határairól még nem sokat tudtak a fejlesztők, hiszen ekkora volumenű pályát még senki nem épített. Néhány gyerekbetegséget javítani is kellett, ennek esett áldozatul a budapesti körvasút is, mert így a Nyugati pályaudvar környékét tartalmazó tile (a pályák tile-okra vannak osztva, és ha egy ilyet túlzottan beépítünk, akkor akadozás, esetleg be nem töltés következhet be) túlzsúfolt volt. Néhány kisebb hibajavítást követően az Alföld 2-ben elkészült a 71-es vonal Rákospalota-Újpest és Vác között, illetve ehhez kapcsolódóan a 70-es vonal a Nyugati pályaudvar és Vác között.
A festői szépségű Dunakanyarban halad a Magyar Virtuális Vasúttársaság nosztalgiavonata. Ez a szakasz az Alföld harmadik változata óta vezethető

Az Alföld pálya fejlesztése közben folyamatosan épült át a Budapest–Cegléd–Szolnok elővárosi vonal is, így a fejlődést a Microsoft Train Simulatorban is követhettük. Az elővárosi vonal fejlesztése mellett az Alföld 3-ban elkészült a Budapest–Esztergom vonal is, így a Nyugati pályaudvarról induló valamennyi vonalon vezethettünk már.
Az esztergomi vonalon Solymár és Piliscsaba között, valamint Esztergom-Kertváros és Esztergom között és a záhonyi vonal Debrecen és Nyíregyház közötti szakaszának több állomásán is ilyen, a magyartól eltérő szabványú jelzők működnek és most már az Alföldben is megtaláljuk őket

Az Alföld 4-ben ismét a névadó tájegység felé vettük az irányt, ekkor Kiskunfélegyházáról indulva eljuthattunk Kiskunhalasra és Szentesre. Utóbbi két állomásnak még fontos jövője lesz az Alföld történetében.
Szentes állomás, az egyik utolsó dízelparadicsom

Az Alföld fejlesztése során Rőfi Ákos folyamatosan aktualizálta a sebességkorlátozásokat, így a játékosok figyelemmel kísérhették egy adott vonal fejlődését, vagy romlását. Ez főleg a 100-as vonal esetében volt látványos, ahol egy időben rengeteg lassújel volt. De ha már szóba került a 100-as vonal: Debrecent a 2011 szentestéjén megjelent Alföld 5-ben értük el, ekkor lett véglegesítve a 100a vonal pályafelújítás utáni állapota is, illetve tovább finomodott a 140-es vonal.
EU-s projektként épült át a Budapest–Szolnok vonal Pestszentlőrinc és Szajol között, ennek részeként teljesen átépültek az állomások is így lett Cegléd is, ahol néhány éve még fűtőház volt

Az Alföld ötödik része ezután modul-szerűen fejlődött, egy frissítéssel elkészült a 101-es számú vonal Püspökladány és Biharkeresztes között, valamint ekkor készült el a mai is látható jelzőrendszer. Ezáltal a helytelen vágányon álló jelzők már a menetiránynak megfelelően működtek, de utóbbi a küldetések szerkesztésében is sokat segített.
Az Alföld 5.1-ben bevezetett jelzőrendszer teljes egészében a magyar jelzési utasításnak megfelelően működik, így többek között a beállított menetiránnyal  ellentétes irányban álló önműködő, fehér árbocú térközjelzők nem adnak fényjelzést. A jelzőrendszer újdonságairól egy külön leírás készült, amely az Alföld telepítésével bekerül a pálya könyvtárába

A következő frissítésben készült el a Szajol–Lőkösháza vonal, majd az Alföld 5.3-ban összeért a legrégebbi és a legújabb vonal, vagyis a Békéscsaba–Szeged vonalon is vezethettünk. Ekkortól kerülnek be az Alföldbe Azzuro59 épületei, a francia fejlesztő rengeteg valós modellel látta el Ákost.
A legújabb kiadásban Azzuro59 és kollégái jóvoltából valós épületet kapott Alsó-Méntelek megállóhely is

Az Alföld 5.4-ben Szentes került főszerepbe, a dízelvonatok szerelmesei legnagyobb örömére elkészült a Tiszatenyő–Hódmezővásárhely, és a Lakitelek–Kunszentmárton vonalak. A már korábban kiadott Kiskunfélegyháza–Csongrád–Szentes vonalakkal együtt rengeteg dízeles feladattal bővült a pálya, a lelkes felhasználóknak köszönhetően.
Bagimajor megállóhelyen várakozik a szentesi motorvonat, háttérben az 1850-ben épült műemlék szélmalom látható

Ezután következett a hatodik rész, amely a vágányhálózat módosulása miatt kapta meg az Alföld 6 nevet, ebben a Debrecen–Nyíregyháza, valamint a Békéscsaba–Kötegyán szakasz megjelenése mellett módosult Kecskemét és Szolnok állomások vágányhálózata.
Kecskemét és Városföld között 2009-ben kezdték el építeni a Mercedes hazai gyárát, amelyhez iparvágány is csatlakozik. A 2012-ben megnyílt gyár miatt átépítették Kecskemét állomást, amelyet az Alföld 6-ban láthattunk először, ekkor készült el az iparvágány-kiágazás is. Az Alföld 6.1-ben az iparvágány már járható lett, egészen a gyárig

A gyártelep rendezője

 Az épületek jelenleg nem valósak, de iparvágány-kiszolgálásra már tökéletes

Még a csarnokba is bejárhatunk

Ezzel elértünk 2012 húsvétjáig, amikor megjelent az Alföld 6.1, ezzel a 100-as vonal elérte Záhony állomást.
A szolgálati menetrendekben 100b számmal jelzett 66 kilométer hosszú vonalat a Magyar Északkeleti Vasút építette, Nyíregyháza és Kisvárda között 1872. november 20-án adták át, a Csapig tartó maradék szakaszt a következő évben, február negyedikén adták át. A záhonyi határállomás egykoron hatalmas teherforgalmat bonyolított le, de az Ukrajnába tartó teherforgalom ma is jelentősnek mondható.
Záhony állomás a személypályaudvarig készült el, Nyíregyháza felől természetesen a rendezők sem hiányoznak. Összességében elmondhatjuk, hogy az igen kritikus méretű Záhony állomást remekül sikerült lemodellezni a Microsoft Train Simulatorban

Tuzsér után egyvágányúra vált a vonal, de láthatóan meglenne a hely a második normál nyomtávú vágánynak is. Mellettünk az Ukrajna felől érkező szélesnyomtávú (1524 milliméter) vágány látható, amely a magyar oldalon Fényeslitkéig épült ki

A szakaszon órás ütemben járnak a vonatok, amelyekből általában minden második Budapestről érkezik sebesvonatként. A kör-IC viszonylatok bevezetése után három Intercity vonat maradt meg Nyíregyháza és Záhony között. A vonal Tuzsérig kétvágányú, Záhony körzetében a szovjet utódállamokra jellemző 1524 milliméteres nyomtávú, úgynevezett széles-nyomtávú vágányokkal is találkozhatunk.
Nyíregyháza állomás is megkapta a valós felvételi épületét. Távol álljon tőlünk a kritika, mert szerkesztőségünk szívét is megdobogtatta a kisvasút elkészült szakasza, de a kisvasút peronja a valóságban a vasútállomás főbejáratától Sóstó felé volt, de ez legyen a legkisebb probléma. A vonal további része teljes mértékben a valóságnak megfelelően

 A Nyírvidéki kisvasúton piacnapokon hatalmas forgalmat bonyolított le Nyíregyháza-Vásártér megállóhely. Itt a nagyvasút nem áll meg

 Nyírbogdány állomáson várakozik a Borsod Volán messzire eltévedt Ikarus 266-osa. Az új szakasz a korábbiakhoz hasonlóan igen változatos lett: az állomások élettel teliek. A sűrű megálló-kiosztás miatt bizonyosan nem fogunk unatkozni

 Ugyan a záhonyi vonalon ma is viszonylag nagy a teherforgalom, de a hatalmas méretű állomásokra már nincs szükség. Ezt is jelzik a gazos mellékvágányok. Demecser állomáson járunk

 Fényeslitke állomáson járunk jobbra a rendező ágazik ki

A záhonyi szakasz elkészülése mellett nem feledkezhetünk meg a 2009 óta szünetelő Nyírvidéki kisvasútról sem, amelynek Rőfi Ákos is emléket állított, a kisvasúton Nyíregyháza és Sóstó gyógyfürdő állomás között vezethetünk.
A kisvasút telephelyének egy egyszerűsített változatát kapjuk meg

Kiértünk a záhonyi fővonal mellé. A Magyar Virtuális Vasúttársaság nosztalgiavonata a szakasz egyetlen megállójában, a korábban említett Nyíregyháza-Vásártéren várakozik

Rövidesen elhagyjuk a nagyvasutat...

... hogy aztán keresztezzük azt. Egykoron körülbelül itt ágazott el a régi, városon átvezető nyomvonal, amelyen villamosközlekedés is volt. Ez 1969-ben szűnt meg, ekkor került ki a nagyvasút mellé a vonal

Sóstógyógyfürdő felé ma sűrű buszjáratokkal lehet utazni, de a vasútvonal újranyitását folyamatosan tervezik civil szervezetek. Első körben Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő között indulna el újra a vonat

Rövid utunk végállomására érkeztünk. Sokan siratták a nyíregyházi kisvasutat,  egy kis szeletet itt visszakaptunk belőle, amelyért hatalmas köszönet jár Rőfi Ákosnak
Az elkészült szakaszok mellett szinte felsorolni is lehetetlen, hogy hol és milyen objektumokkal gazdagodott az immáron 1350 kilométeresre bővült hálózat. Ezek pontos listáját a pályához mellékelt leírásban olvashatják el, az objektumokat Azzuro59 és Erik94 készítette.
Az Alföld folytatásáról egyelőre nem tudunk biztosat mondani, Rőfi Ákos tervei között szerepel a Budapest–Kiskunhalas vonal, és a Kiskunhalas–Baja megépítése, ha folytatódik az építkezés, akkor vélhetően ezek a vonalak szerepelhetnek benne.
Szolnok egykoron a 100-as vonal virtuális végállomása volt, ma már 240 kilométerrel hosszabb a vonal

A pályához ezúttal is találunk alap küldetéseket, köztük egy hat és fél óra hosszú Záhony–Kelebia tehervonatot, ezekhez az act.hu csomagokra lesz szükség.
Az Alföldet egyelőre nem lehet a saját honlapjáról letölteni, mert problémák adódtak a tárhellyel. Az Alföld 6.1 jelenleg a következő linkekről tölthető le:
Kicsomagoláshoz a .zip végződésű fájlra kell kattintani. Letöltés után fel kell rakni a pálya frissítését is.
A megfelelő működéshez természetesen az Alföld 6-ra is szükség van, amely a simtreni.com oldalról tölthető le.
Rőfi Ákos munkásságának méltó megkoronázása volt a 100-as vonal befejező szakaszának, és a Nyírvidéki kisvasút rövid részének elkészítése, az új objektumokkal még élethűbb lett a vonal, amelyekből szinte a teljes hálózaton találunk, jó szórakozást kívánunk az 1350 kilométeresre duzzadt Alföld 6-hoz.
Óvári Péter
@