2012. 02. 23.

Ingadozó pontosság – mit mutat a statisztika?

A Deutsche Bahn szerint öt távolsági vonata közül négy pontosan közlekedik, a Stiftung Warentest felmérése a 2011-es év tekintetében azonban árnyalja a képet. Milyen regionális és vonatnem szerinti eloszlás rejlik a hálózati szintű mutatók mögött?



Az árutesztek nagyágyúja, a német Stiftung Warentest újra nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a DB vonatainak pontosságát mérte fel. A számok impozánsak: a teljes 2011-es évben 20 nagy német pályaudvar 764 250 érkezési időadatát dolgozták fel távolsági vonatok körében, míg a regionális forgalomban 1 269 056 érkezési adatot vizsgáltak. A metodika a nagy számoknak megfelelően főleg gépesített, elsősorban a DB publikusan is elérhető járatinformációs rendszeréből nyerték ki az adatokat. Ezt egészítette ki az információs rendszer szúrópróbaszerű ellenőrzése. A késés definíciója: legalább 6 perces eltérés a menetrendi érkezési időhöz képest. Amint korábbi cikkeinkben bemutattuk (1. rész: Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország; 2. rész: Németország, Hollandia, és számos további ország), a regionális forgalomban ez széles körben elfogadott limitnek tekinthető, míg távolsági forgalomban szigorú mérce a 6 perc. Lássuk tehát a számokat!

Az állomások versenyében a dobogó legfelső fokaira Stralsund, Freiburg és Lipcse főpályaudvara állhatott. Az északi Stralsund kedvező szereplése – az IC-vonatok 85%-a érkezett pontosan – kissé meglepő annak fényében, hogy ide általában igen messziről érkeznek a távolsági vonatok. Lipcse esetében a távolsági vonatok 82%-os és a regionális járatok 90%-os pontossága a tesztelők szerint kifejezett javulás a korábbi évekhez képest - 2007 őszén például 84%-os volt az összesített pontosság. A vonatforgalom szempontjából „ütős” főpályaudvarok közül néhány – München, Köln, Frankfurt, Stuttgart – a tisztes középmezőnyben végzett, de a távolsági-regionális olló itt már nyílik: a távolsági járatok 77-78%-os pontosságát a regionális forgalom 86-90%-os adata érezhetően felfelé húzza az összesítésben.

Stuttgart főpályaudvara a középmezőnyben végzett, a képen látható S3 viszonylathoz hasonló regionális vonatok itt is ellensúlyozzák a távolsági forgalom gyengébb szereplését az összesített statisztikában


A sereghajtó trió: Kassel-Wilhelmshöhe, Berlin Hbf. és végül Hamburg Hbf. – ebben a ligában már 69-73% a távolsági járatok pontossága, amit a regionális vonatok 85-88%-os menetrendszerűsége sem tud elkendőzni. Berlin helyzetét ismerjük, ott az S-Bahn-káosz okoz kellemetlen perceket, növelve a regionális vonatok terhelését, illetve időnként az S-Bahn-t helyettesítő vonatokat is kellett közlekedtetni. Hamburg már kicsit meglepőbb, bár földrajzi helyzeténél fogva ide sem tipikusan rövidke út megtételét követően futnak be a távolsági vonatok – a Drezda–Hamburg, München–Hamburg vagy Stuttgart–Hamburg vonalakon már bőven van hely és idő késést összeszedni. Hamburg esetében a kikötő miatt jelentős teherforgalom zavaró hatása is érvényesülhet. Az extremitások közül érdemes kiemelni Saarbrückent: a regionális vonatok 94%-os menetrendszerűsége listavezető, de a távolsági járatok 74%-os mutatója az összesítésben a mezőny végére húzza a pályaudvart. Az összesítés 2011-ben a távolsági vonatok 76%-os menetrendszerűségét mutatta, míg a reginális forgalomban ez az adat 88%-os. A DB fent idézett becslése így nem rossz, nagyjából minden negyedik-ötödik távolsági vonat késik.

A Berlin környékén közlekedő vonatok menetrendszerűségét az utóbbi években kedvezőtlenül érinthette a dél-amerikai szappanoperákra hajazó S-Bahn-káosz végtelen története. Ha máshogy nem, hát úgy, ahogyan ezt a Berlin-Zoologischer Garten állomásról késve továbbinduló RegionalExpress járatot, melyet a tumultus miatt lelassult utascsere tartott fel hoszú percekig
(fotók: Magyarics Zoltán)


A földrajzi különbségek mellett az időbeli eltérések is érdekesek. Az enyhe tél igazi meglepetést hozott: a legpontosabb hónap a december, míg az év legpontosabb napja Karácsony napja, december 25. lett. Sőt, Karácsony és Szilveszter között a vizsgált 20 pályaudvaron a távolsági vonatok 90%-a percre pontosan érkezett! A DB meg is ragadta az alkalmat, múlt heti sajtóközleményükben az igen kedvező decemberi és januári értékeket mutatják be: 2012 januárjában 5 perces limittel számolva szerintük 96,5%-os volt az átlagos pontosság, a 2011 decemberi 93,3%-hoz képest. A távolsági vonatok januári 86,4%-os mutatója decemberben a DB adatai szerint 84,5%-on állt. A német vasút egyébként a korábbi évek kritikáira reagálva megkezdte a késési statisztikák közzétételét honlapján, havi összesítésben, távolsági és regionális forgalomra bontva, de hálózati szinten átlagolva. Pozitívum, hogy 5 perces és 15 perces késési limittel számolva is megadják az adatokat, utóbbinak a távolsági forgalomban van jelentősége – mint korábban a francia SNCF példáján láttuk, ennek a differenciált megközelítésnek van mérhető hatása és bár nem kifejezetten elegáns, „kulturált” alkalmazása talán nem is ördögtől való.

Párizs–Frankfurt am Main TGV-járat érkezett a végcélhoz – akár az is lehet, hogy késve, de ugyanakkor pontosan... Ugyanis míg a német vasút és a Stiftung Warentest tesztelői alapvetően az 5 perces késési limitet alkalmazzák a távolsági forgalomra is, a francia SNCF nemrégiben lejjebb rakta a lécet – a távolsági járatoknak 10', illetve 3,5 órás menettartam felett 15' az új határérték
(fotó: Halász Péter)



A vonatok pontosságának vizsgálata egyébként nem újdonság a Stiftung Warentest portfóliójában, 2007 őszén már végeztek egy kiadós tesztet, akkor még „kézimunkával”. A mostani teszt egyértelmű újdonsága az új metodika és az ebből következő adatmennyiség; a másik újítás a vizsgált csomópontok számának emelése tízről húszra, mely csendesebb (helyi viszonylatban persze), másodvonalbeli csomópontok adatait is közszemlére teszi. A teszt másik erőssége, hogy a DB hálózati szintű adatait finomítja a regionális különbségek, illetve a csomópontok egyenkénti vizsgálatával.


Mindig felmerül a kérdés: vajon hazai viszonylatban mikor láthatunk ilyen statisztikát? Még az is lehet, hogy létezik ilyen statisztika, sőt nem néz ki rosszul, csak nem merik közzétenni?


Magyarics Zoltán