Mágnesvasút az Alpok alatt? Régi ideája ez a helvéteknek. A Swissmetro ötlete bő három évtizedes. A futurisztikus közlekedési eszköz témája ismét előkerült: mi lenne, ha efféle csőposta kötné össze a nagyobb városokat?
Ötven-száz méterrel a föld alatt, alacsony nyomású alagútban akár ötszázzal is száguldana a Swissmetro. A még 1974-ben a lausannei Rodolphe Nieth mérnök által megálmodott projekt számos alkalommal volt már napirenden és mindannyiszor le is került onnan. Most ismét előtérbe került: a megvalósításért küzdő Swissmetro AG ugyan három éve megszűnt, de a Pro Swissmetro egyesület továbbra is küzd a hálózat megvalósításáért.
A 2005-ben tervezett hálózat
(forrás: Wikipedia)
(forrás: Wikipedia)
A felszín alatt ötven-száz méterrel húzódó alagutakban a mágnesvasutak működési elve szerint működő vonatok részleges vákuumban közlekednének: a levegő nyomása az alagutakban olyan lenne, mintha a földfelszín felett tizenöt kilométerrel lennénk. Nyilván az utasoknak nem itt, hanem az izolált járműben lenne a helyük. Az új rendszer jelentős menetidő-csökkenést hozna: a St. Gallen–Genf távolság egy óra, a Zürich–Basel és a Zürich–Bern útvonal megtétele alig 12 perc lenne. A járatok – vonatoknak talán nem lehetne őket nevezni – hat percenként követnék egymást.
A föld alatt, ritka levegőben közlekednének a mágnesvasút járatai
Az utastér a repülőgépekről lehet ismerős, de ablakok nincsenek – ámbár minek is?
Bár az ötlet megvalósítása meglehetősen távolinak tűnik, sajtóhírek szerint egy földalatti kísérleti helyszínen megépítették az alagút és a jármű 1:10-es méretarányú, működő modelljét. Roland Rebsamen, a modellt építő egyetemisták csapatának vezetője azt mondta: ezzel bebizonyították, hogy technikailag igenis kivitelezhető a dolog. Mi több, a Pro Swissmetro szerint a középtávon megvalósítható ötlet kifejezetten jól eladható lenne külföldön is. Azonban egyelőre Svájcban kellene talán megvalósítani, bár az 504 kilométernyi kettős alagút és a kapcsolódó létesítmények 23 milliárd frank, átszámítva mintegy 5520 milliárd forintnyi befektetést igényelnének.
A projektért felelős cég megszűnt, azóta egy egyesület gondozza a nagyratörő terveket
(grafika: Pro Swissmetro)
(grafika: Pro Swissmetro)
Kérdés persze, hogy valaha is megtérülne-e ez az beruházás? Már csak azért is kérdéses, mert a hasonló kategóriás, igaz, a felszínen vezetett mágnesvasúti tervek sorra buktak el a szomszédos Németországban is, ráadásul a kiforrott Transrapid-rendszer ellenére is. Előbb a Berlin–Hamburg pálya ötletét ejtették, majd a Ruhr-vidéki Metrorapid és a müncheni repülőtér és a város közötti vonal ideája is lekerült a napirendről. Transrapid vonal üzemszerűen a kínai Sanghajban működik jelenleg, a többi projekt a Közel-Kelettől Hollandiáig szép csendben elhalt.
Halász Péter
