Az egységes nemzetközi jegyformátum és az informatika rohamos térhódítása kiszorítja a nemzetközi jegyek kézzel kitöltésének gyakorlatát. Európa egyik szegletébe azonban még nem tudott betörni a fejlődés... mert vasutunk nem rés, hanem erős bástya!Az európai kontinens vasútjain járvány söpört végig: az egységes jegyformátum az elmúlt évtizedekben lassan egyeduralkodóvá vált a nemzetközi forgalomban. Minden országban megfigyelhetjük azonban a törekvést az egységes jegyformátumra a belföldi forgalomban is. Egyes vasutak az egységesítést 1 belföldi + 1 nemzetközi formában „tudják le” (pl. Nagy-Britannia), mások nem állnak ilyen jól. Néhány ország még belföldi jegyeit is nemzetközi szabványformátumban adja ki, így Francia- és Németországban, vagy akár Ausztriában is találkozhatunk az egységes formátumú belföldi jegyekkel. Hazai viszonylatban a képlet kaotikus: békésen éldegél egymás mellett a kéregjegy, a bárcajegy, a reformjegy (avagy „kutyanyelv”), az űrjegy és a jegyvizsgálók hőpapíros nyomtatójából kiadott jegy a MAEF-terminálokból kiadott formával – és akkor még csak a belföldi forgalomnál tartunk! De témánk ezúttal a nemzetközi jegykiadás – hogy áll a magyar vasút ebben a versenyszámban?
Bátran mondhatjuk: sajátosan. Az elmúlt évtizedben végre kiépült a frankfurti EPA-helyközponthoz csatlakozó jegykiadó terminálok hálózata, ezzel pedig szükségszerűen együtt járt a nemzetközi jegyformátumot ismerő nyomtatók telepítése is. A legtöbb helyen így olajozottan megy a helyjegykiadás – kivéve persze azokat a szolgálati helyeket, ahol „félnek” a technikától. Bizony, ilyen is van: tavaly az 1-es számú „kirakatvonal” egyik városában az ott megálló éjszakai vonatra hálókocsijegyet kérve sikerült lefagyasztani a pénztáros arcáról a mosolyt (az elhangzó verbális összecsapás részleteibe ne menjünk bele), de szerencsére a „happy end” azért nem maradt el.
A helyjegyek terén már betört hozzánk Európa: szolnoki gépi kiadású helyjegy a Corona Budapest felé tartó járatára. Ennek kiadása mégis nettó 3-4 perces mutatvány volt, mert a MÁV-START kötelességének tartja, hogy tűzőgéppel applikált külön borítót adjon egy helyjegyhez is, melyre kézzel rá kell írni a dátumot (egyúttal áthúzva a borítólapra nyomott 1 hónapos érvénytartamot) és az árat – mintha a jegyen ezek az adatok nem lennének rajta...
Néhány menetjegy-típus kiállítása szintén géppel történik, főként a helyfoglaláshoz kapcsolt Sparchiene/Fortuna illetve SparNight említhetőek itt. Egyes jegyfajták előre nyomtatott űrlapon kerülnek kiadásra, mint az EURegio vagy a Budapest-Bécs kirándulójegy. A „viszonylatos” a nemzetközi menetjegyeket viszont a mai napig kézzel írják meg a MÁV-START pénztárosai! Ezzel sikerült beküzdenünk magunkat a sereghajtók közé – már a román CFR munkatársai is géppel nyomtatják a nemzetközi menetjegyeket... Nálunk viszont még mindig működik a klasszikus szekvencia:
1) az útiránynak megfelelő euróban megadott ár kikeresése egy gyanúsan vastag irattartóból,
2) az ár kiszámolása forintban és közlése a potenciális utassal,
3) a jegy kézzel megírása, indigósan,
4) a borítólap kitöltése,
5) a jegy betűzése a borítólapba, opcionálisan egyedi feltételekről szóló A4-es lap behajtogatása és betűzése is ide értendő.
1) az útiránynak megfelelő euróban megadott ár kikeresése egy gyanúsan vastag irattartóból,
2) az ár kiszámolása forintban és közlése a potenciális utassal,
3) a jegy kézzel megírása, indigósan,
4) a borítólap kitöltése,
5) a jegy betűzése a borítólapba, opcionálisan egyedi feltételekről szóló A4-es lap behajtogatása és betűzése is ide értendő.
A norma ez lenne: „viszonylatos” nemzetközi jegy, szabványos formátumú papíron, géppel kiadva. A jegykiadás szűk egy percig tartott, köszönéstől köszönésig – no nem Magyarországon, hanem a bécsi Westbahnhofon. Talán ezért nem is kell hozzá borítólap, és nem igényel kézírást.
Az igazán nagy baj ezzel a „fáziskéséssel”, hogy a jegyek kiadása így lényegesen több időt vesz igénybe, valamint az „emberi tényező” miatti hibák (hibás kitöltés, rossz olvashatóság, stb.) esélye nagy. Az időtényezőre saját tapasztalat, hogy egy Szolnok–Bécs CityStar jegy kiállításának időszükséglete „köszönéstől köszönésig” 5 és 15 perc között szór, rutintól függően. Ebben pedig nincs benne helyjegy vagy egyéb extra, csak egy általánydíjas jegy, amelyhez viszonylati árat sem kell számolni. De lássunk néhány konkrét jegyet is!
Itt kezd rázóssá válni a kérdés: a korábban látott gépi helyjegy párja ez a kézzel írott menetjegy, melynek kiadása a borítóval-tűzéssel-árszámolással-ellenőrzéssel együtt nettó 10 perces mutatvány volt. Itt már viszonylati árat kell számolni, bár érdemben csak egy útvonal jön szóba
Hasonló viszonylat, de egészen más jegy: hiába globáldíjas a kolozsvári kirándulójegy (hivatalos nevén „Trip Ticket”), a tényleges jegy meglehetősen kézimunka-igényes. Figyeljük meg, hogy a visszatérítésre vonatkozó szöveget is kézzel kell egy nem pont erre a célra méretezett mezőbe körmölni! A kiadás szintideje borítólappal-körmöléssel kb. 15 perc.
Mielőtt azt hinnénk, a viszonylatos menetjegy valami földrajzi ok miatt nem fér össze a gépi kiadással: az interneten megváltható és terminálon átvehető nemzetközi jegytípusokat igenis tudja nyomtatni a MÁV-START. Akkor a pénztárban miért nem lehet?
Ez bizony nemzetközi jegy! Releváns példának – és pihenésképpen – álljon itt a Bodensee partján fekvő Bregenz (Ausztria)–Lindau (Németország) viszonylatra osztrák automatából váltott jegy. Képzeljük el ugyanezt mondjuk Békéscsaba–Arad viszonylaton...
A fenti hálókocsijegy kiadásának tényleges időszükséglete kb. 3 perc, viszont...
... a hozzá tartozó menetjegy árszámolása, körmölése, ellenőrzése, és betűzése bő tíz perces mutatvány volt
Újabban euroval is lehet fizetni a MÁV-START pénztáraiban a nemzetközi jegyekért, ami igazán üdvözlendő lépés. Aki viszont ezt megkísérli, plusz 5 perc sorbanállás és egy nagyon hivatalosan kinéző „igazolás átvett idegen értékű valutáról” című nyomtatvány lesz a jutalma, mely tételesen felsorolja a gyanús (tőkés valuta?!) állampolgár bűnlajstromát – ez vegytiszta bohózat évekkel az uniós csatlakozás után. A „szigorúan ellenőrzött vonatok” érzést nehéz elkergetni, de érdekes módon a hazai benzinkutakon osztrák autópályamatricát euróban kifizetve nem következik be ez a mutatvány – ők nem értenek hozzá, vagy a MÁV-START?
Az első mélypont: az elme már kihagy, a józan ész nyaral. Tisztelettel és vasútbaráti aggodalommal kérdezzük: a MÁV-START tényleg szándékosan járatja le magát, vagy csak megállt náluk az idő?
Aki idáig kitartott velünk, az bizonyára készen áll arra, hogy még mélyebbre süllyedjünk a MÁV-Start nemzetközi jegykiadásának bugyraiba. Kanyarodjunk hát vissza a bécsi példához! A CityStar jegyre célállomásként általában Wien, de néha Wien Westbahnhof kerül – nem mindegy, mert Bécsen belül más célállomásra is lehetne utazni, például Floridsdorfba, azonos áron – de mi van, ha a pénztáros felsőbb indíttatásból a Westbahnhof-ra „korlátozza” a jegyet? Azonban olyan is előfordult, hogy a „Wien Hbf”, azaz Hauptbahnhof (főpályaudvar) került a jegyre. Igen meredek, ugyanis ilyen állomás jelenleg nem létezik Bécsben, az éppen épülő Hauptbahnhof idén decemberben fogadja majd az első vonatokat – az említett jegy 2010-es kiadásának idején pedig a Wien Hbf. kifejezés legfeljebb egy hatalmas gödröt jelölt. Gépi kiadás esetén ezek az anomáliák nem, vagy ritkábban fordulhatnának elő. Persze ennél a „szakmai érdekességnél” fontosabb pénztárhibák is könnyebben előfordulnak kézzel írt jegyeknél, lássunk példát erre is!
Vegytisztán pénztárhibás jegy: a nagy igyekezetben nem sikerült bejelölni a kocsiosztályt, így egy megfelelő színű ceruzával akár első osztályú jegyet is faraghatott volna a szemfüles utas ebből a példányból...
Mélypont 2.: a fenti jegy kiadása során talán az (is) tartotta izgalomban a pénztárost, hogy a külön betűzendő, előre nyomtatott kiegészítő tájékoztatót el ne felejtse kézzel kijavítani – ha már egyszer nem igényelne kézírást, azért nehogy tinta nélkül maradjon!
Néhány hónappal később egy másik pénztárban ugyanezt a kihúzást már másképpen oldották meg, csakhogy...
... feleslegesen, mert a borítólapon amúgy is 1 hónap áll érvénytartamként! Talán nem ártott volna közben javítani és újranyomtatni a betétlapot?
Időközben a betétlap eltűnt (vagy csak elfelejtik betűzni?), pedig közben a felhasználási korlátozások nem változtak. Ez felveti az utastájékoztatási hiányosságot, de ne is szőrözzünk ezen! A géppel kiadott jegyre tetszőleges tájékoztató szöveget tudna nyomtatni a rendszer, az lenne az igazi megoldás a mai barkácsolás helyett.
Ezzel persze még nem merült ki a rémségek kicsiny tárháza! A CityStar mentesít a belföldi forgalomban kötelező pótdíj alól - hogy azért ne legyen túl könnyű az élet a pénztárban, bonyolítsuk meg ezt is! Alkossuk hát meg a nulla forintos, ülőhelyre nem jogosító helyjegyet, mely ráadásul díjmentes IC-pótjegy is egyben! Nem, ezt nem egy Kafka-novellából kölcsönöztük, ez a pőre valóság. Nyilván az egész barkácsolás a statisztikáról szól(na), azaz legyen nyoma a pótjegy alól mentesülő nemzetközi jegyes utasnak is a kihasználtsági statisztikában. Mivel azonban még mindig gondok vannak a jegytípus ismeretével a pénztárosok és jegyvizsgálók körében (=nem ismerik), az ötletgazda nem ér célt. Szerencsére ezen papír alapanyagú humorbomba hiányáért nem büntetnek a jegyvizsgálók, talán nekik is van humorérzékük - már amelyikük egyáltalán tisztában van azzal, hogy ilyen jegytípus létezik. De vajon jegyen szereplő 20%-os ÁFA-tartalom az forintban kifejezve mennyi is?
A kabarét fokozandó, a nulla forintos jegyen feltüntetett jegyszámnak természetesen semmi köze sincs ahhoz a nemzetközi jegyhez (ld. a pénztárhibás darabot korábban), amelyhez kiadták. De számnak lennie kell rajta, mert különben... Csendben kérdezzük: ki az a humorérzéket nélkülöző aljas gazember, aki vissza merne élni egy ilyen gyöngyszemmel?
A nagy magyar rónaság másik városában a kérdést elegánsabban közelítették meg: a nulla forintos pót- és helyjegy nem tartozik semmilyen számú jegyhez sem. Akkor ezt most pénztárhiba, vagy a józan paraszti ész diadala az életszerűtlen elmélet felett?
A jelenlegi gyakorlat fényében úgy gondoljuk, talán legfőbb ideje lenne áldozni a megfelelő szoftverre, és átállni a gépi menetjegykiadásra. Vagy mindez így jó, ahogy van? Hegyeshalom, Vasútmúzeum megálló következik?
Magyarics Zoltán
