Ahogy azt annak idején megírtuk, a kora nyáron Gramatneusiedlnél és a december közepén Bruck an der Leithánál történt baleset idején is a GYSEV jelentette a lehetséges alternatívát a használhatatlan Ostbahn helyett. Sopronon át kerültek a Budapestre tartó vonatok, ami nehéz feladat elé állította a „repcevasút” munkatársait.
A GYSEV kiváló alternatíva lehet szüksége esetén az Ostbahn helyett és ezt több alkalommal is bizonyította idén. A májusi gramatneusiedli és a decemberi brucki baleset idején is Sopron felé kerültek a Bécs és Budapest között közlekedő vonatok. Az ÖBB számára nem okozott különösebb gondot mindez, hiszen a Bécs környéki vasúti hálózat adottságainak köszönhetően még azt is megoldották, hogy a szerelvények ne forduljanak meg. Igaz, némi menetidő-növekedéssel járt mindez, de a menetrend szerinti forgalom helyreállítását legalább ez nem hátráltatta. A vonatoknak pedig úgyis mindegy volt, hiszen a Railjetek is késtek annyit, hogy Bécstől nyugatra másik szerelvény közlekedett a rendes menetrendi fekvésben – ahogy arról többször is hírt adtunk.
A szűk keresztmetszetet a GYSEV jelenti, hiszen az Ebenfurth–Sopron és a Sopron–Győr vonal is egyvágányú, s ezen az egyetlen sínpáron amúgy is jelentős forgalom bonyolódik: napközben óránként járnak a Bécs és Sopronkeresztúr közötti regionális vonatok, ezek mellett pedig a teherforgalom is figyelemre méltó. Így hát különösen ügyesnek kell lenni a vonalat irányító személyzetnek és körültekintően kell kezelni a helyzetet.
A számtalan tehervonat közé újabb vonatokat is be kell préselni az egyvágányú pályára, ami nem könnyű feladat. Szerettük volna megmutatni, milyen kihívást jelent ez a forgalomszervezésben. A felvételen Ebenfurth felől érkezik Sopronba egy osztrák tehervonat
Ehelyett szerettük volna bemutatni, hogy a decemberi időszakban hogyan is működött a forgalom irányítása, konkrét példán keresztül és általánosságban is. Szerettük volna megtudni, hogy a GYSEV személyzete felkészült-e például a Railjet-vonatok továbbítására vagy bizony el kellett juttatni a MÁV-os, típusismerettel rendelkező dolgozókat is Sopronba? Szerettük volna tudni, hogy miért érezhették olvasóink sokszor úgy, hogy a tehervonatokat részesíti előnyben a GYSEV? Sajnos, ezekre a kérdésekre nem kaptunk mindeddig választ, holott azokat már e sorok megjelenésekor mintegy egy hónapja, hogy eljuttattuk az illetékeseknek. Az írásben feltett kérdéseinkre mindössze annyit kaptunk vissza Rázó László úrtól, a GYSEV sajtószóvivőjétől, hogy „ne a részfolyamatok részfolyamataira legyen kíváncsi! Erre ugyanis nem áll módunkban válaszolni.” Ugyanis a GYSEV-nek nap, mint nap országos és regionális médiumok juttatják el kérdéseiket és „mi elsősorban ezekre a megkeresésekre válaszolunk.”
E sorok írója ugyan tudja, hogy mi zajlik a kulisszák mögött, de a tisztesség úgy kívánja, hogy a hivatalos utat betartva kommunikáljunk. A GYSEV sajtósának ez nem imponál. A képen a soproni toronyban keményen dolgozó vasutasokat láthatjuk. Munkájukról azonban nem számolhatunk be...
Sajnáljuk, hogy ez a GYSEV sajtószóvivőjének álláspontja. Hiába, úgy tűnik vannak egyenlők és egyenlőbbek. Persze, valószínűleg Rázó úr lesz a legjobban felháborodva, hogyha a sajtókapcsolatokért felelős munkatársak megkerülésével tesszük közzé információinkat. Eddig ezt szerettük volna elkerülni és próbáltunk együttműködésre törekedni. Sajnos, azonban a GYSEV-nél jelenleg működő sajtókommunikációs csapattal ez lehetetlen.
Csak bízni tudunk abban, hogy e sorok nyomán legalább megpróbál valamit javítani a helyzetén az a vasúttársaság, amelynek korábbi szóvivőjével, de még felsővezetőivel is kiválóan szót lehetett érteni, remekül együtt lehetett dolgozni, e sorok szerzőinek emlékeiben még élénken él a Széchenyi-mozdony átadója, de a számos kitűnő, precíz válasz is, amelyet annak idején kapott.
Csak bízni tudunk abban, hogy e sorok nyomán legalább megpróbál valamit javítani a helyzetén az a vasúttársaság, amelynek korábbi szóvivőjével, de még felsővezetőivel is kiválóan szót lehetett érteni, remekül együtt lehetett dolgozni, e sorok szerzőinek emlékeiben még élénken él a Széchenyi-mozdony átadója, de a számos kitűnő, precíz válasz is, amelyet annak idején kapott.
A Sisi-mozdony átadásáról tudósítottunk nemrégiben. Igaz, az átadással kapcsolatos információkérésünkre sem kaptunk választ sem a GYSEV-től, sem a rendezvényszervezőktől. Hiszen e sorok írója csak „hobbi-fotós”, „hobbi-újságíró”. A „hobbisták” pedig bizony gyorsabbak voltak, mint a „profik”, mi több, külhoni szakmai médiumot is tudósítottak...
(a szerző felvételei)
(a szerző felvételei)
S hogy valóban vannak egyenlők és egyenlőbbek, azt jól példázza Rázó úr eme kijelentése: „Ha időnk engedi, természetesen próbálunk a hobbi-fotósokkal, hobbi-újságírokkal is foglalkozni. De decemberben nem volt idő.” Hiába no, a nonprofit módon működő, szabadidőben szerkesztett oldalak csak sokadrangúak. Ehhez csak gratulálni tudunk, különösen azért, mert még le is írták. Csak azt szeretnénk ehelyütt tudni, hogy más hárombetűs, közlekedési cégek vajon miért képesek egyenrangúan kezelni és azonos figyelemben részesíteni egy blogfelületen publikáló sajtóorgánumot és egy saját motorral, saját domén alatt publikálót?
Hozzátesszük: számos kérdésünkre várunk választ a GYSEV-től, s nem csak ebben a témában. Talán egyszer választ is kapunk rá mi, akik eme oldalt készítjük és Önök is, kedves olvasók. Csak győzzük kivárni. Mindenesetre a lehetőség adott, hogy megismerjük a véleményüket és ne csak a rossz híreket, a nem válaszolások tényét tegyük közzé. A GYSEV számára is adott a lehetőség.
Halász Péter
