Mintegy negyvenezer útfelbontás, építkezés, felújítás nehezíti a berlini utazók életét. De nem csak az autósokét, hanem a busszal közlekedőknek is fejfájást okoz a sok késés. A késések miatt azonban nem csak az utasoknak lesz rosszabb, hanem az üzemeltető BVG is büntetést fizethet.
A járatok tizenhárom százaléka közlekedhet a menetrendtől eltérően – áll a BVG és a városi szenátus között köttetett közszolgáltatási szerződésben. Ezt azonban nem tudja tartani a cég, a legújabb felmérések szerint idén az összes közlekedő járat 15,7 százaléka késve vagy éppenséggel korábban, de semmi esetre sem pontosan járta be útvonalát.
A BVG-nek elegendő járműve és járművezetője van – közölte a BVG autóbusz üzemágának vezetője, Martin Koller. A fő ok tehát nem ez, hanem az útfelbontások, felújítások, építkezések száma. Amíg 2009-ben mintegy 23 ezer ilyen korlátozás volt egész évben, addig 2010-ben ez a szám 40 ezer helyszínt, esetet jelentett. Az idei adatok pedig még nem is állnak teljes egészében a BVG rendelkezésére.
A buszoknak a megengedettnél nagyobb része közlekedik a menetrendtől eltérően a német fővárosban
Időnként éppúgy meglepi egy-egy korlátozás a BVG-t, mint az átlagos autósokat – mondta a minap a Der Tagesspiegel című napilapnak Helmut Grätz, a cég forgalmi üzemeltetési vezetője. Hozzátette: a menetrendeket nem mindig tudják az adott körülményekhez igazítani, a buszok a dugóban állnak és máris borul a meghirdetett közlekedési rend. Sokszor nem is maga az építkezés, lezárás okoz gondot, hanem a kerülőutak, ahol a megnövekedett forgalom miatt kialakuló dugóban araszolnak a „nagy sárgák”. Egy példa erre a Landwehrkanal rakpartja, ahol nyugat felé szinte állandó a torlódás. Erre kerülnek ugyanis az autósok, akik a lezárt Tiergartenstraßét kerülik el errefelé. Az itt közlekedő M29-es busz az állandó dugók miatt pedig a legpontatlanabbak közé tartozik a BVG adatai szerint.
Az M1-es villamosok forgalmát gyorsítanák, de ehhez még kell a pénzügyekért felelős szenátor jóváhagyása is – mindenki Nußbaum ámenjére vár
A BVG azonban igyekszik gyorsítani a tömegközlekedést a lehetőségei szerint. A tervek szerint az M1-es villamosvonalon a jelzőlámpákat a villamosokhoz igazítotanák, így a szerelvények „zöldhullámban” haladhatnának. Azonban e modellprojektet maga városvezetés akadályozza: amíg nem illesztették a közlekedési rendszertervbe, nem kezdheti meg a lámpák átprogramozását a BVG. Márpedig a rendszerterv nincs készen, hónapok óta „ül rajta” a pénzügyekért felelős szenátor Ullrich Nußbaum és csapata. A helyzet pikantériája, hogy Nußbaum ráadásul a BVG felügyelőbizottságának is elnöke.
Az új adlershofi villamosvonalon nem igazították a lámpákat a villamosokhoz, sokat állnak a lámpáknál, emiatt a civilek és az utasok is kritikával illették a városvezetést
A lámpaciklusokkal egyébként máshol is gond van: a kora ősszel átadott adlershofi villamosvonalon a sárga szerelvények többet állnak a lámpáknál, mint amennyi időt egyébként mozgással töltenek...
A BVG-nél azt is hozzátették: a lámpahangolás és a tömegközlekedéshez hangolás önmagában nem sokat ér, ha a balra nagy ívben kanyarodók akadályozzák a forgalmat és a „megrendelt” szabad jelzést elbukják a BVG járművei. Márpedig ilyen számos esetben előfordul, Berlinben ugyanis nagyon ritka a külön balra kanyarodó lámpa és lámpafázis, legtöbbször telezöldre indulhatnak a balra forduló autósok is – ami a várost nem ismerő gépkocsivezetők idegeit bizony próbára teheti.
A balra nagy ívben, telezöldre kanyarodó járművek sok esetben akadályozzák a buszokat és a többi közlekedőt
A buszokat ráadásul a balra kanyarodók mellett a buszsávot illetéktelenül elfoglalók és az ott parkolók is zavarják a járműveket. Ez különösen azért érdekes magyar szemmel, mert Berlinben számos helyen csak időszakos buszsávok vannak (például reggel 6 és 9 óra között), egyéb időszakokban itt lehet parkolni. A BVG válaszul húsz „buszsáv-ellenőrt” vetett be, akik a rendőrséget kérhetik, hogy szállítsák el a forgalmat akadályozó autókat. A buszok emellett sok esetben a kerékpársávok miatt is lassabb haladásra kényszerülnek, hiszen vagy nem tudják kikerülni a lassabban haladó kerekezőket, vagy pedig egyszerűen elvesznek egy sávot a motorizált közlekedéstől, hogy abban tekerjenek a biciklisek.
A buszsávokat sokszor csak bizonyos időszakban használják a buszok, máskor lehet parkolni ezeken a helyeken. Viszont sok autós otthagyja a tiltott időszakban is a kocsiját, akadályozva a járművek haladását
(a szerző felvételei)
(a szerző felvételei)
Végül pedig még egy szám a sok-sok hiányosság és hiba mellé: az imént taglalt nehézségek ellenére a berlini buszok 84,3 százaléka pontosan közlekedik. Hát igen, végülis nézőpont kérdése...
Halász Péter
