2011. 12. 30.

Ferihegy – megálló a Balkán felé félúton

Napjainkban a nemzetközi repülőterek az országok kapui, és Európában a főbb repülőterek kötött pályás megközelíthetősége lassan alapfeltétel. Ebbe a trendbe a szokásos fáziskéséssel illeszkedve pár éve bekerült a 100a vonal menetrendjébe a "Ferihegy" nevű megálló. Nézzük, mit mutat ma a MÁV az országból az ide tévedő légi utasoknak! Előre szólunk: a képsorok alkalmasak negatív országimázsra érzékeny olvasóink nyugalmának megzavarására.



Az elmúlt két évtizedben számos terv és ötlet forgott a köztudatban a ferihegyi repülőtér (Újabban Liszt Ferenc Ferihegy repülőtér) kötöttpályás összekötésére a belvárossal. Az igény nyilvánvaló, Európában ez már szinte alapfeltétel egy repülőtérnek. Párizs Orly és Charles de Gaulle/Roissy repülőterei, a müncheni Franz-Josef Strauss légikikötő, a bécsi Schwechat, a londoni Heathrow, a madridi Barajas, a milánói Malpensa, Hamburg repülőtere mind-mind rendelkeznek gyorsvasúti kapcsolattal. Sőt, Frankfurt, Amsterdam, Genf és Zürich repülőterein távolsági vonatok is megállnak, a párizsi Charles de Gaulle és Lyon St. Exupéry saját TGV-megállóval rendelkezik.
Van persze egy másik, kevésbé „elit” klub is, ide tartoztunk sokáig mi is: Lisszabon, Barcelona El Prat, a prágai Ruzyne, a varsói Okecie, a berlini Tegel, a bukaresti Otopeni – ezek a repülőterek csak közúton közelíthetőek meg. Néhány éve – talán a sok-sok eleve reménytelen gyorsvasúti ötletet látva – az illetékesek a homlokukra csaptak, és észrevették az 1-es terminál előtt elhaladó 100-as vonalat. Hazai viszonylatban szokatlanul gyorsan tett követte a drámai felismerést, így létrejött Ferihegy megállóhely. Kicsit sárga (csak az amúgy is arra járó vonatok állnak meg, kifejezetten reptéri vonat vagy gyorsvasúti viszonylat nincs), kicsit savanyú (a lényeg, a 2-es terminál még mindig messze van, igaz, hamarosan kombinált menetjegyet vehetünk a MÁV-START vonataira és a BKV 200E buszára a vasútállomás és a terminál közé), de mindenképpen a miénk. És ha már a miénk, illene jó gazdáinak lennünk.
Nézzük hát, milyen gazdája a nemrégiben létesült köztulajdonnak a MÁV-csoport!


Kilátások az 1-es terminál felől érkezve – a figyelmeztető felirat tipográfiája önmagában megér egy misét

Házilagos megoldások bőségszaruja: egy kis ragasztószalagos hirdetményrögzítés itt, egy kis szigetelőszalag ott, az utóízben pedig egy kevés csomagolóanyag-újrahasznosítás


Itt a kegyelemdöfés a jóízlésnek: az „elkövető” előhúzta 5 szavas angol szókincséből a helyzetnek (szerinte) megfelelőt. Valószínűleg azt akarta mondani, hogy „we apologise for the inconvenience”, csak nem volt elég hely, mert vélhetőleg nem futotta nagyobb kartonra a liftfelújítás millióiból. Sebaj, angol anyanyelvűek ezt is megértik – csak hajlamosak lesznek többletjelentést tulajdonítani neki (vö. „országimázs”)


A rögzítés egy dolog, az igazi baj a tartalommal van: hol van az a bizonyos automata?
(A hirdetményről lemaradt, de mi kinyomoztuk: lent a peronon. Igen, ott, ahová nem jutunk le a képen szereplő lifttel.)


A megálló, és egyben a MÁV esszenciája 2011 végéről – az egy dolog, hogy a tető beázik, de akkor legalább a burkolat ne lenne „gödrös”, amiben megáll a víz! A többi már csak könnyed ujjgyakorlat: falfirka, kézzel írott és csak magyar nyelvű tájékoztatás és így tovább...


A hirdetmény még hazudik is: nem 8-22 óra között, hanem 9-22 óra között van nyitva az 1-es terminálon a jegypénztár. Az üzemeltető szólhatna a MÁV-START-nak, és/vagy a MÁV-START frissíthetné a tájékoztatót...


Újabb hibás tájékoztató, ragasztószalaggal rögzítve: a nyitvatartás kezdete megint 8 óra, ami továbbra sem igaz


Hogy ne a levegőbe beszéljünk, ill. vádoljunk, íme az ominózus pénztár! A kép készítésének ideje 8:19, a pénztár bizony látványosan zárva tart. A falon öles hirdetmény, miszerint a „MÁV-féle” 8-22 óráig az a repülőtéren 9-22 óráig. Szakadások a tér-idő kontinuumban? Időalagút „sponsored by” MÁV-START? Vagy csak „nem tudja a jobb kéz, mit tesz a bal”?


Az igazság odaát van, a firka alatt! A peronon lévő tábla szerint az 1-es terminál pénztárának nyitvatartása 9-22 óra, ami egyébként a helyes érték. Vajon a MÁV-START sem biztos a dolgában?
(Élesebb kérdés: a vonaton a jegyvizsgálók melyik értéket veszik alapul pótdíjazásnál?)


Induló vonatok jegyzéke, elsőre korrekt formátumban. A baj csak annyi, hogy egynyelvű (egy repülőtéren ez gyenge poén), és hogy a kép a Cegléd felé tartó vonatok peronján készült – azaz mindkét irányban csak Budapest létezik úticélként az ide érkező légi utasok számára. Vajon a szerkesztő hallott már Debrecenről, Szegedről, Szolnokról, Kecskemétről, és egyéb alföldi falvakról? Igen, ott is élnek emberek. Sőt, ezernyi külföldi orvostanhallgató tanul az első két város egyetemein, és igen, ők gyakran repülővel járnak haza.


Tájba illően retkes – erre már nincs szebb szó – posta-vezérlő érkezett Cegléd felől. Az épület (?) tervezőinek egy filléres igazsággal szolgálnánk utólag is: a magyar vasúton mindent elborító vaspor miatt a világos színek és anyagok a pálya 5 kilométeres körzetében kifejezetten elhanyagolt hatást fognak kelteni 1-2-3 év múlva!
(Megfelelően kerek összegért ezt az empirikus úton szerzett tudást tanácsadói szerződés keretében is szívesen átadjuk.)


A 2256-os „Papagáj” Szili kiválóan passzol cikkünkhöz. Kérjük, figyeljék meg a gép orrán a főkeret és a kék csík találkozásánál azt a hátborzongató jelenséget, amikor is a rozsda jóízűen csámcsog a felújított (?) köztulajdonon! A sors fintora, hogy ez leginkább a H-MÁVTR felirat alatt látható.


Ha csak egy képet lenne szabad a cikkbe rakni, ez lenne az!


Kakukktojás, mondhatnánk, pedig nem az: a gép után kocogó halberstadti vezérlő ugyanis nem azért van, hogy húzzák, hanem hogy vezéreljen. Persze csak elmaradott országokban (mondjuk például Németország), ahol a Magyar Vasúti Lángelme még nem diadalmaskodott…


Magyarics Zoltán