A németországi mozdonyvezető-hiányról már sokszor írtunk e lapokon. Azonban úgy tűnik, még sokáig téma lesz az utazószemélyzet alacsony létszáma, mert legutóbb a berlini gyorsvasúton számos járat követését ritkították azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt, aki vezesse a járműveket.
Egyre súlyosabb helyzetet idéz elő a krónikus járművezető-hiány a német vasútnál. Az elmúlt hétvégén a berlini S-Bahn esetében kényszerültek számos járat követésének ritkítására, mert egyszerűen nem találtak embert, aki rendelkezik járművezetői engedéllyel és hadra fogható állapotban lenne.
Ráadásul ezek a ritkítások sokkal rosszabbak az utas szempontjából, mint amikor a járműveket kell leállítani: hiszen azt lehet tudni, hogy reggel hány vonat áll készen, de az csak a jelentkezéskor derül ki, hogy hány mozdonyvezető vette fel a munkát? A Berliner Zeitung című napilap információi szerint az elmúlt héten naponta átlagosan kilencven motorász volt betegállományban – a berlini S-Bahnon dolgozó járművezetők közül.
A hiányzások miatt az S47-es viszonylat vonatai csak Schöneweide és Spinderlsfeld között járnak s így máris megtakarított a társaság két vonatot a háromból, amit máshol vethetnek be – vezetőikkel együtt
A járművezetők hiányából adódóan számos korlátozást vezetett be az elmúlt hétvégén is a berlini S-Bahn – ami az utolsó adventi hétvége forgalma miatt meglehetősen „izgalmas” helyzetet eredményezett. Így például az S47-es viszonylat csak Schöneweide és Spindlersfeld között ingázott, hiszen ide a húsz perces követéshez elég egy szerelvény; míg a rendes útvonalon legalább három vonat kell. Az S25-ös sűrítő járatait sem tudták elindítani a Potsdamer Platz és Teltow Stadt között, így itt is húsz percenként indultak a vonatok. A többi viszonylatot is érintette a nagyarányú hiányzás: számos vonatot kellett esetenként lemondani. Különösen érzékeny ebből a szempontból az S7-es viszonylt Charlottenburg és Potsdam közötti szakasza, ahol a nagyvasúti pálya vágányzára miatt az S-Bahn az egyetlen közlekedési lehetőség jelenleg.
A betegállományban lévő járművezetők azért jelentenek ilyen nagy gondot, mert egyébként is mintegy félszáz mozdonyvezető hiányzik a viszonylag biztosnak nevezhető üzemvitelhez. Ehhez képest érdekes, hogy a DB AG a jövő szeptemberi tanfolyamra már nem is hirdet felvételt, legalábbis ami a berlini S-Bahn-t hirdeti.
A kevés mozdonyvezető miatt ritkábbak a járatok, az utasoknak többet kell várni a zsúfolt szerelvényekre
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Egyébként sem „szereti” a DB AG az egyszeri vasút iránt érdeklődőt. Többek tapasztalata, hogy hiába van munkaerő-hiány, hiába jelentkezik, bizony elutasítják. Mégpedig azon egyszerű ok miatt, mert a DB AG esetükben saját maga fizeti a munkabért és a képzés költségeit, míg ha a munkaügyi szervek küldenek valakit, esetében az állam támogatást nyújt. Viszont általában utóbbi kategória az, aki egyáltalán nem elhivatott a szakmája iránt, az első jobb ajánlat esetén otthagyja. Őket sokszor nem is mozdonyvezetőknek, sokkal inkább „sofőröknek” hívják a tapasztaltabbak.ű
Emellett, tegyük hozzá, a járművezetőket kinti szemmel nézve nem fizetik túl. A DB AG munkavállalói a statisztikák szerint átlagosan 1500-1800 eurónyi összeget visznek haza. Ez átszámítva szép summa (457 ezer és 549 ezer forint közötti járandóság havonta), de azért tegyük hozzá azt is, hogy teljesen más a béren kívüli juttatási rendszer, nem jár feltétlenül mindenkinek az ingyen utazás, mint idehaza; de a megélhetés költségei is valamelyest magasabbak a hazainál.
Mindezek ellenére meglehetősen furcsa a DB AG hozzáállása, hiszen egyik oldalon bizony könyörög, hogy legyen valaki, aki elviszi a vonatot, másik oldalon pedig azért tartja a markát, hogy hát jobb lenne, ha az állam fizetné a képzési költségeket. Hozzáértők azonban figyelmeztetnek: a „sofőrök” bizony nem javítanak a helyzeten, ha nem változtat a bérpolitikáján az állami vasúttársaság, hiszen ők, el nem kötelezettek lévén az első adandó alkalommal távoznak, míg egy a munkáját hivatásként kezelő vasutas lehet, hogy több pénzbe kerül első alkalommal, de hosszabb távon több előnye van, hiszen nehezebben vált munkahelyet. Persze, ez csak a számok és a pénzügy szempontjából mellékes tényező.
Halász Péter
