Végre felszállt a füst: a RegionalBahn Blog megtudta, mit is tud majd pontosan az új, otthon nyomtatott menetjegy. Névre szól, QR-kód lesz rajta és újdonságként vonathoz is kötött. Ilyen ajánlat eleddig idehaza nem volt.
Ahogy arról már többször is írtunk, a MÁV-START is lehetővé teszi az interneten vásárolt menetjegyek otthoni nyomtatását. Ez különösen azoknak lehet fontos, akik közelében nincs e-ticket terminál. Az internetes felületen történő vásárlásnál – ha otthon szeretnénk kinyomtatni a jegyet – csak névre és adott vonatra (vonatokra) szóló jegyet tudunk vásárolni. Az A4-es papírra kerülő nyomtatvány információink szerint hasonló lesz az Európában elterjedt változatokhoz, jobb alsó sarkában lesz egy QR-kód, ami a jegyellenőrzéskor segít.
Vannak olyan esetek, amikor természetesen érvényessé teszik az utas jegyét az elérhető másik vonatra, ilyen jobbára késő vonatok okozta csatlakozásmulasztásoknál fordulhat elő. Ilyenkor az átírásról vagy a késő vonat jegyvizsgálója; vagy az állomási pénztárosok; vagy az elért (másik) vonat kísérője gondoskodik. E feladatra kizárólag a MÁV-START alkalmazottja jogosult, tehát például a forgalmi szolgálattevő nem (hacsak nem ő látja el a személypénztárosi feladatokat is). A vonaton a gépi jegykiadó berendezésből egy erről szóló cetlit nyomtatnak majd, így az állomásokon kézírással, dátum és bélyegző segítségével történhet meg a jegy „átírása”.
Az ördög majd a végrehajtásban rejlik. Az „átírás” csak „forgalmi akadály” miatti késésnél lehetséges, ennek meghatározása a MÁV-START érvényes Üzletszabályzatában (a továbbiakban: ÜSZ; kattintásra PDF-fájlként nyitható meg) a 7. oldalon olvasható. Jelen elemzésünk szempontjából lényeges pontja, hogy nem csak a „vasút hibájából” bekövetkező késés esetén írható át a jegy, tehát az egykori IC-pótjegy visszatérítésnél engedékenyebb gyakorlatra számíthatunk.
Érdekes viszont a budapesti átszállások esete, mivel a hatályos ÜSZ (III. fejezet, 1.5.1 pont) szerint a budapesti fejállomásokon a csatlakozás csak akkor az, ha 30 percnél több van a menetrendi érkezés és a csatlakozó vonat indulása között. Viszont az internetes jegykiadó rendszer 30 percen belüli átszállásra is ad jegyet, tehát könnyen a szoftver és az ÜSZ csatlakozás-értelmezése közötti 29 perces résbe eshetünk. (Hangsúlyozzuk, pénztárban váltott jegyre ez nem érvényes, ott vonathoz kötöttség híján az ÜSZ rendelkezése a mérvadó.) Erre a problémára a netes jegyekről szóló hirdetményben sem hívják fel a kedves utas figyelmét, ezért említjük külön is – a Budapesten átszállóknak érdemes tudni az anomáliáról.
Otthon nyomtatott jegy, azaz HPT (Home Printed Ticket) a DB AG-tól. Hasonló lesz a magyar változat is
(forrás: Wikipedia)
(forrás: Wikipedia)
Információink szerint az oktatások során erre felhívják a figyelmet, és kétes esetben az utas javára kell(ene) dönteni az illetékes dolgozóknak. Üdvözlendően logikus és utasbarát megközelítés, mivel az utas megkapta a „nem csatlakozásnak minősülő csatlakozásra” a vonathoz kötött jegyet, de nem köteles ismerni (és nem is ismertették számára a jegyváltás során) az ÜSZ ellentmondó rendelkezését.
Fontos tudni, hogy a jegyen rajta lesz az utas neve és ezt igazolnia is kell tudni, célszerűen személyazonosítása alkalmas okmánnyal. A jegyet nem lehet másra átruházni, mint akinek a nevére kiállították. Ha valamiért időközben az utas neve megváltozik, akkor a menetjegyet nem lehet felhasználni.
Otthon nyomtatott menetjegy a francia TGV-re. Csak úgy halkan jegyeznénk meg, hogy a Párizs és Nancy közötti mintegy 283 kilométerre 29 euróba, napi árfolyamon számolva körülbelül 8800 forintba került az első osztályú menetjegy.
Ez nagyjából egy Budapest–Nyíregyháza távolságnak felel meg. Magyarországon ezért a távolságért ugyan csak 5730 forintot gombol le egy útra, teljes áron a MÁV-START az utasról, de azért egy TGV színvonala – valljuk be őszintén – nem éppen összevethető egy poznani heringdobozéval, még ha mokett borítású ülések is vannak benne
(forrás: Magyarics Zoltán gyűjteménye)
Ez nagyjából egy Budapest–Nyíregyháza távolságnak felel meg. Magyarországon ezért a távolságért ugyan csak 5730 forintot gombol le egy útra, teljes áron a MÁV-START az utasról, de azért egy TGV színvonala – valljuk be őszintén – nem éppen összevethető egy poznani heringdobozéval, még ha mokett borítású ülések is vannak benne
(forrás: Magyarics Zoltán gyűjteménye)
A jegyellenőrzéskor alapvetően a QR-kódot olvassák le, így annak épsége különösen fontos. A jegyre a MÁV-START vonatkozó utasítása szerint nem kell ráírni semmit, az ellenőrzés tényét digitálisan tárolja a rendszer. Azt nem árt tudni, hogy a jegyet többször is lehet ellenőrizni, akár ugyanazon a vonaton is.
Érdemes azt megjegyezni, hogy ha a jegy alakilag és díjszabásilag is megfelelő, de a rendszer nem fogadja el a QR-kódot, akkor a jegyet manipuláltnak kell tekinteni és az utast teljesárú menetjegy vásárlására, valamint kétszer 8000 forint pótdíj megfizetésére kötelezi a vasút, a gyanús jegyet bevonják és ráadásul még rendőrségi feljelentést is kilátásba helyeznek.
Azt sem árt tudni, hogy az otthon nyomtatott jegyekről papíralapú számla nem készül (és ezt utólagosan sem lehet kérni), csak elektronikus számlát kap az utas az általa megadott e-mail címre.
A jegyellenőrzés technikai részleteiről megtudtuk: az okostelefon folyamatos, online kapcsolatban van a központi szerverrel. Ha nincs lehetőség az adatforgalmazásra, akkor a vonalkódot ugyan kifejti a rendszer és ha ez alapján nem látszik hibásnak a jegy, akkor az utast útjára engedik a jegyvizsgálók.
Halász Péter, Magyarics Zoltán
