Félidőben

Nagyjából félidőben vagyunk a 2010-es és a 2012-es InnoTrans között. Ennek apropójából szerkesztőségünk felidézte emlékeit, előásta képeit és megmutatjuk olvasóinknak, hogy kiküldött tudósítónk mi mindent látott a berlini Messegeländén.

Nagyjából egy esztendeje „érlelődnek” a most következő képek a RegionalBahn Blog szerkesztőségi archívumában. Most, így félidőben a 2010-es és a 2012-es InnoTrans kiállítások között talán érdemes végiggondolni, hogy mi mindent láthattunk a berlini Messegeländén 2010 szeptemberében. Figyelem, a most következő képsorok azonban csak egy apró szeletét mutatják be a gigantikus kiállításnak.

Semmi sem az, aminek látszik. A pályaszám már utal valamire, talán egy horvát Kennedy lenne? Nos, a Kennedy az helyes irány, de a gépen lévő HŽ-pályaszám mögött azonban egy koszovói mozdony rejtőzik, amelyet a horvátok újítottak fel és az InnoTranson mutatták be a nagyközönségnek

A gép vezetőállása meglehetősen furcsa lett: a dizájnos, modern vezetőasztal jobb szélén a fékezőszelep meglehetősen furcsán hat

A felújítások között találjuk a CFR Marfa színeiben pompázó Sulzert. A meglehetősen bumfordi formájú mozdony a kolozsvári 16. Februarie Remarul műheléyben újult meg

Így fest a megújult Sulzer vezetőállása. Egészen európainak tűnik

A másik román mozdony egy „nagyon nagy Dácsia” volt. A gép szintén a Remarulnál újult meg

A teljes felújítás természetesen a vezetőállásokra is kiterjedt

Az ÖBB TS is beszállt a modernizációs bizniszbe. Az RTS számára a 2143 014-es számú mozdonyt újította fel – főleg belülről. Kívül nem változott a masina formája, de a LED-es fényszórók és az új festés a felújítás része

A vezetőasztal is megújult. A mozdony Ausztrián kívül Csehországban, Szlovákiában, de akár Magyarországon is dolgozhat

Ugyancsak a 2010-es InnoTranson mutatkozott be a szlovák vasút új ingavonata. Az első szerelvények már próbáznak a továbbításukra átalakított 263-asokkal közösen

A lengyelek mindig is híresek voltak az extravagáns dizájnjukról. A PESA új motorvonatot mutatott be, amelyet az ELF névre kereszteltek. A jármű hivatalos bemutatója előtt egy ponyva takarta a jármű orrát

És így fest ponyva nélkül az ELF...

A ponyvás ötlet ragályosnak bizonyult. A Siemens a Velaro D motorvonat bemutatóját is hasonló módon készítette elő

A bemutató után hostessek szórakoztatták vagy éppen bosszantották (nézőpont kérdése) a Siemens motorvonatát fényképező fotósokat

Ritka pillanat volt, amikor a hostessek nélkül sikerült megörökíteni a Velaro D motorvonatot

A megszűnt Cisalpino-flottából az SBB-hez került ETR610-es „cápaorrú” motorvonat egyikét is elhozta az SBB. Jó ötlet volt, hogy „meghintáztatták” a közönséget, így demonstrálva a billenőszerkényes vonatok működését

 

A Bombardier a kiállításon mutatta be a szakmának a TRAXX-mozdonycsaládból leszármazott ALP-45DP mozdonyt. A gépek amerikai megrendelésre készülnek, részben a New Jersey Transit, részben a kandai Agence Métropolitaine de Transport számára. A hatalmas mozdony felsővezetékről (25 kV 60 Hz és 12 kV 25 Hz) valamint dízel üzemben is képes működni

Az amerikai igények szerint kialakított vezetőállás azért meglehetősen sok ponton a német ősökre utal

Ugyancsak a Bombardier terméke a London Underground számára épített metrószerelvény. Az „S Stock” a Metropolitan vonalán 2010. július 31. óta jár, a Circle és a Hammersmith&City vonalakon 2012-ben, a District Lineon pedig 2013-ban áll szolgálatba a teljes hosszában átjárható, légkondicionált vonat

A kiállítás előtt már tudtuk, hogy a Siemens dolgozik az EuroSprinter-mozdonycsalád utódján, hiszen már bemutatta a típust a cég nem sokkal korábban. Azt azonban nem sejtettük, hogy a számos villamos üzemű változat mellett készül egy dízel Vectron is. Ez utóbbi a kép jobb oldalán látható

A szinte egész Európában közlekedni képes Vectron villamosmozdony vezetőasztala meglehetősen zsúfoltnak tűnik, többek között a számtalan vonatbefolyásoló berendezés kijelzője miatt is

Vajon milyne megfontolásból került központi ütköző-vonókészülék a kiállított sok Vectron-mozdony egyikére?

Tavaly volt száz éves a Berlin melletti Hennigsdorfban működő járműgyár. Az eredetileg az AEG részeként működő üzem később a hazánkban is ismert LEW Hennigsdorf lett, majd visszakerült az AEG tulajdonába a két Németország egyesítése után. Az AEG-et pedig előbb az ADtranz, majd az ADtranz-ot a Bombardier vette meg. A henngisdorfi mozdonygyártás múltját hivatott szimbolizálni a Mittelweserbahn 1020 041-es „Német Krokodilja” („Crocodilica Germanica”). Az 1940-1945 és 1954-1956 között gyárott híres tehervonati mozdonytípus Németországban az E94-es sorozatjelet viselte és a konstrukció kidolgozásában részt vett az AEG is

A kiállítás üde színfoltja volt a nem éppen modern, de működőképes gőzös is. Az Emma nevet viselő masina 1925-ben épült a Hannoversche Maschinenbau AG-nál s a Rehten/Leine melletti cukorgyárban szolgált. Innen került a mostani tulajdonosához, aki egyben a pályaépítő H. F. Wiebe tulaja is. Hermann Wiebe úr 2008-ban vette meg a gépet, majd 2009-2010-ben a benndorf MaLoWa cég újította fel. A kis mozdonnyal természetesen utazni is lehetett a kiállítási területre bevezető iparvágányon

A magyarok is képviseltették magukat a kiállításon. Meglehetősen szerény, szinte semmitmondó standdal jelent meg a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., akik most már mernek nagyot álmodni, mert InterCity-kocsit akarnak gyártani. Vajon a 2012-es kiállításon megcsodálhatjuk végre a titokzatos jármű prototípusát?
(fotók: Halász Péter)