Berlin szinte tálcán kínálja a vasútfotós helyeket. Még akkor is, ha azokat a tulajdonosuk annyira nem szeretné: a DB AG nem éppen vendégszerető, ha a karbantartó bázisokon szeretne valaki fotózni. Viszont a nyilvános területekről csalogató érdekességek örökíthetők meg. Ezúttal a „valamire jó lesz” képek közül nyújtunk át egy tematikus csokrot: a berlini „Talgo-bázist” mutatjuk be.
A DB AG Talgo-vonatai jobbára csak egy helyeben állnak mostanság, jövőjüket a 2009-es kivonás óta homály fedi. A spanyol szerelvények lettek volna már Berlin és Moszkva közötti hálókocsi-járatok, de charterjáratként is közlekedtek volna kelet felé, kihasználva a nyomtávváltási lehetőséget
Elsőre szokatlan párosítás: szovjet dízel és spanyol hálóvonat. Azonban ez mégis mindennapos látvány volt: a 232 571-0-ás „Ludmilla” az egyik Talgo szerelvénnyel tolat a bázis udvarán 2009. november 13-án, alig egy hónappal a hálókocsi-vonatok leállítása előtt
A Berlin és Bonn, majd Berlin, illetve Hamburg és München közötti járatokban közlekedő InterCityNight vonatok karbantartására az egykori DR-es kocsiműhelyből színvonalas karbantartó bázist alakított ki az állami vasúttársaság. Az összesen eredetileg hét Talgo-szerelvénynek otthont adó telephelyet 1867-ben vette birtokba a vasút és 1995 óta áll a hispán vonatok szolgálatában.
A forgalom a hétből négy szerelvényt igényelt – a maradék három kocsijai tartalékként várták sorsukat 2009 őszén. érdekesség, hogy nem csak a telephelyen tárolták a kocsikat, hanem azon kívül is, egy külön kerítéssel elválasztva az S-Bahn-megállótól
2010 őszén már szokatlan ruhában pihent az egyik vonat a kerítés tövében. A szerelvényt egy turisztikai cég egy alkalommal kibérelte egy Berlin és München közötti útra, de számos más hasznosítási lehetőséget is fontolgattak – végül elvetettek. Ezek egyikére elmékeztet a DB Turistikzug-ot idéző dizájn
A 2009. decemberi menetrendváltásig szolgáló vonatok egy része itt, más része különböző teherpályaudvarokon várja sorsát.
A Warschauer Straße műhely azonban nem csak a Talgo-vonatokat gondozza, hanem számos más, hagyományos vasúti kocsit is karbantartanak itt, amelyek a DB NachtZug, az éjszakai vonatok üzemeltetőjének flottájába tartoznak.
A bázison jobbára a DB AutoZug-tól bérelt 346-os sorozatú, V60D típusú gépek tolatgatnak. A képen három ülő-, illetve fekvőhelyes kocsival mocorog a 346 995-4-es számú dízel. A felvétel 2007. szeptember 4-én készült. A mozdonytól jobbra két vágánnyal az azóta a DB NachtZuggal összeolvadt CityNightLine (CNL) sötétkék flottájának egyik darabja, egy alvószékes kocsi pihen
Az átállítós menetek egy részét a Berlin-Lichtenbergben honos nagydízelek végzik. A 234 180-8-as 2007 őszén egy éjszakai vonatot hozott a bázisra, majd gépmenetben távozik, miután elvégezte a kocsirendezési munkákat
Egy másik Ludmilla, ezúttal egy nagysebességű variáns: a 234 571-0-t már láttuk, fentebb a müncheni Talgo-vonatot rendezte. A gépek egy időben Berlin és a lengyel határállomás, Rzepin között is továbbították a nemzetközi vonatokat
A kocsirajongók is megkaphatják a magukét. A képen egy étkezőkocsi, amit a DR által 1986-ra beszerzett komfortkocsikból alakítottak át és az éjszakai vonatokban láthatjuk őket viszont
Így fest a fenti kocsitípus másik oldala
A sor elején egy InterRegio-bisztrókocsiból átépített étkezőkocsit láthatunk. Mögött egy fekvőhelyes kocsi...
...míg amögött egy ismerős típus. Igaz, nem a DB AG, hanem a ČD színterve szerint festve találkozhatunk vele nap mint nap, hiszen ilyen vagonok közlekednek a Berlin és Budapest közötti Metropol EN szerelvényében is. Ha szerencsénk van, miénk lehet a Deluxe-hálófülkék egyike, mert ebben olyan is van!
Pillantás az udvarra. A kocsikat jobbára csak sötétben láthatja az átlagos utazó...
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Halász Péter
