Sokat változott az Indóház magazin az utóbbi időkben. A
magyar nyelvű újság nem csak küllemében, hanem tartalmában is változik. Hogy
előnyére-e, azt nem tudom. Az biztos, hogy van, ami hiányzik a lapból.
A júniusi Indóházat fellapozva és a tartalomjegyzéket
átfutva meglehetősen csalódott lettem. Húsz éve járnak Magyarországon
InterCity-vonatok, de erről egy mondat sem szerepel az újságban – pedig az
évforduló június 2-ára esett. Ehelyett azonban három oldal jut egy hetven évvel
ezelőtti légitámadásnak, amikor egy káprátaljai sebesvonatot támadott meg
néhány repülőgép, amelyek identitása a mai napig tisztázatlan. Ugyancsak
találunk Nohabot a lapban, mert hát az kell…
A balatoni vasút történetét feldologozó írás harmadik
részében Nagy Tamás a tőle megszokott igényességgel boncolgatja a Déli Vasút
vonalának történetét, ráadásul kiváló fényképekkel illusztrálva.
Nohab nélkül nincs Indóház...
Egy másik remek szerző, Mucsi Barnabás a csehszlovák
Búvárokról értekezik a tőle megszokott igényességgel és idehaza eddig nem
publikált képpekkel színesítve az írást.
A PR-cikkek sem maradhatnak el: a típusbemutatónak álcázott
reklámban ezúttal az NSB számára készülő FLIRT-eket mutatja be a lap – némi spéttel,
mert a vonat tavaly ősszel, az InnoTranson volt újdonság.
A külföldi vasutak között megismerhetjük a vatikáni
hálózatot és Andó Gergely ausztráliai kalandjainak sora is folytatódik.
A kisvasúti rovat java részét a kecskeméti kisvasútban rejlő
lehetőségek boncolgatása tölti ki, érdekes és tanulságos írás.
A vasútmodell-rovatban a Rivarossi GYSEV-5047-ese került a
tesztelők kezébe, de a MÁV-hoz került osztrák eredetű, Bu sorozatú, kéttengelyes
kocsit is megismerhetjük. Újdonság a MÁV-START Talentje is, a Brawa készíti az „Okoskákat”.
Az olvasói levelek között ismét szórakoztató írásokat
találhatunk: többek között a Miskolc–Diósgyőr vasútvonal „S-Bahn-osításának”
örökzöld témája is előkerül.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ismét egy felemás újság
került a standokra. A fontosabb évfordulók egy része lazán elfelejtődött, más,
sokkal kevésbé fontosabb történeti momentumok, ahogy azt megszoktuk az
Indóháztól… Mindenesetre a Búvárt a címlapon hozó lapszámért 695 forintot kell
fizetni. Megéri? Döntsék el Önök!
