Idehaza most sokat beszélnek a buszsávokról. Nem véletlenül,
hiszen az M1 és az M7 autópályák bevezető szakaszán, a Budaörsi úton párszáz
méterrel hosszabb lett a buszoknak kijelölt sáv, ami miatt nem csak az autósok
hördültek fel, hanem a politika is megszólalt: a főpolgármesternek nemtetszését
fejezte ki Székesfehérvár és Budaörs vezetője is. Mindezek mellett „műszaki
okok” miatt visszavonták a buszsáv létesítését. Az autósok örülhetnek, a buszon
utazók szívnak. De nyugaton hogy csinálják? A német fővárosban jártunk, onnan
gyűjtöttünk pár példát.
Senki sem állítja, hogy Berlinben nincsenek dugók. Sőt,
nagyon sok van. Mindemellett a lámpák hangolása sem az igazi sok helyen –
legtöbbször szándékosan, hogy megakassza a belvárosra zúduló autóáradatot. Ezt
hívják kapuzásnak. Mindazonáltal a három és félmillió lakosú városban is
akadnak buszsávok – azonban idehaza elképzelhetetlen módon kialakítva. Ki
hallott már időszakos buszsávról!? Igen, a németek.
Nem egy olyan hely van Berlinben, ahol ugyan fel van festve
a buszsáv és kint is van a tábla, alatta azonban a kiegészítő felirat díszeleg,
mondjuk az, hogy „Mo-Fr 6-9 Uhr”. Azaz buszsáv, de csak hétfőtől péntekig,
reggel 6 és 9 óra között. Ezen kívül rendes forgalmi sávként működik.
Nem a legjobb a kép minősége, de látszik a számtalan kiegészítő, korlátozás, engedély. Nem csak egyszerű buszsávról van szó... Itthon nincs ilyen
Idehaza azért meglehetős fenntartásokkal kellene kezelni egy
ilyen ügyet. A hazai közlekedési morál egyébként is olyan, hogy hiába van
egy-egy buszsáv kettős záróvonallal védve, abban az autósok vígan közlekednek.
Ha egy ilyen időszakos buszsávban még a parkolást is engedélyeznék egyéb
időszakokban, hétszentség, hogy lenne egy-két olyan renitens autós, akik
csakazértis otthagynák a kocsijukat…
Autóbuszsáv Berlinben, az Unter den Lindenen... Az autósok parkolhatnak a széles sáv szélén
A másik, idehaza ismeretlen forgalomszabályozási mód a
változtatható irányú forgalmi sáv. A piros X-el és zöld nyilakkal irányított
forgalmi rend idehaza legfeljebb a KRESZ-tankönyvekből lehet ismerős. Máshonnan
aligha, mert a gyakorlatban nem alkalmazták őket. Azonban Berlinben ez máshogy
van. Jó példa a gyakorlati alkalmazásra a Heerstraße külső szakasza, ahol öt
forgalmi sáv van. Az egymástól csak szaggatott vonallal elválasztott sávok
közül kettőt-kettőt használnak alapesetben, a középsőből legfeljebb csak a
lámpáknál lehet balra kanyarodni. De ha szükséges, megnyitják a harmadik sávot,
sőt, a többi sáv irányán is tudnak fordítani, ha szükség úgy kívánja. És láss
csodát: az autósok nem mennek be a lezárt sávba, sőt, a forgalommal szemben sem
közlekednek…
Piros X-ek az ellenkező irányú sáv felett, zöld nyilak a mi sávunkban... Ilyen nincs Budapesten!
Vajon idehaza ezek a megoldások miért nem honosodtak meg?
Talán az ok abban keresendő, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben
nem volt közlekedési koncepciója a fővárosnak, s talán az országnak sem. Most
viszont – talán – a Budapesti Közlekedési Központ újdonsült vezetői és
munkatársai friss lendületet hoznak és talán lesznek előremutató példák
Budapesten is.
Nyilak az út felett... Itthon csak a KRESZ-könyvekben szerepel – talán...