Sokszor ejtettünk már szót a berlini S-Bahn kapcsán a különböző vonathosszokról. Most itt az ideje, hogy megmagyarázzuk ezeket.
A berlini gyorsvasút hálózatán négyféle vonategységet különböztetnek meg. Ezeknek egységes elnevezésükből adódóan mindenki számára egyértelműen jelzik, hány kocsis vonatról van szó. Írásainkban mi is a német megfelelőket használtuk, álljon hát itt a jelentésük.
Viertelzug („negyedvonat”): A legkisebb üzemi egység két kocsiból áll: a vezetőállással ellátott kocsiból és egy vezérlőkocsiból vagy mellékkocsiból. Ha a vonat másik kocsija vezérlőkocsi, a szerelvény önállóan is közlekedhet. Vezérlőkocsival az „Oranienburg”, a „Stadtbahn” sorozat egy része, a „Peenemünde” sorozatú kocsik és az 1980-as évek végétől beszerzett 480-as sorozatú vonatok rendelkeznek, igaz, utóbbiak nem vezérlőkocsis egységek, hanem ikermotorkocsik.
Egy „Peenemünder Steuerviertel” az erkneri kocsiszín előtt
Halbzug („félvonat”): Két „Viertelzug” közösen egy „Halbzug”-ot képez. A négy kocsis vonatok a legtöbb esetben a jelenleg közlekedő legkisebb szerelvényt alkotják, mivel a 481/482 és a 485 sorozatú motorvonatok nem rendelkeznek vezérlőkocsival. Jellemzően a kisforgalmú vonalakon és időszakban közlekednek.
Dreiviertelzug („háromnegyedvonat”): A két „félvonat” és egy „Viertelzug” összeállításából képzett szerelvény az utóbbi időszakban terjedt el leginkább. Azokon a helyeken, ahol egy négy kocsis szerelvény kevés, a nyolc kocsis viszont már túlzás, jellemzően ilyen összeállítású vonatok közlekednek. Ekkor fordulható elő az, hogy az egyik külső járműegység betétkocsija nem a másik betétkocsival, hanem vezetőállásos kocsival „néz szembe”.
Egy hat kocsis szerelvény, 481 és 482 sorozatú ikermotorkocsikból csatolva. Utóbbi a „mellékkocsi”, ami azonban motorkocsi valójában. A kép a Warschauer Straßénál készült
Vollzug („teljes vonat”): A gyorsvasúti hálózaton előforduló leghosszabb, menetrend szerinti forgalomban közlekedtethető vonategység nyolc kocsiból áll. Általában két félvonat, vagy egy „háromnegyedvonat” és egy „Viertelzug” kapcsolásával állítják össze. A legtöbb helyen ilyen szerelvényekkel találkozhatunk.
Az NDK eredetű 485-ösökből csatolt „Vollzug” érkezik az Olympiastadionhoz. A nyolc kocsis szerelvény a leghosszabb, ami üzemszerűen közlekedhet a berlini S-Bahn hálózaton
Végül egy kakukktojás: néhány segélyvonat és a berlini Panoráma-S-Bahn háromkocsis egységből áll. A fővárosban szokatlan ez az összeállítás, de Hamburgban és volt NSZK többi S-Bahn-üzemében megszokott ez a formáció. A három kocsis vonat Berlinben azonban nem „Viertelzugnak”, hanem „Halbzugnak” számít. A kép az erkneri kocsiszínben készült
(a szerző felvételei)
(a szerző felvételei)
Halász Péter