Az egykori főpályaudvari mivoltára már semmi sem emlékeztet. Gaz, elhagyott peronok, befalazott aluljárók jellemzik a Berlin melletti város egykori főpályaudvarát. A villamos kijár még a zöldbe, de a vasút már csak akkor áll meg, ha jeleznek. Feltételes megálló lett. Potsdam-Pirschheidén jártunk.
A II. Világháborút követő politikai változások felgyorsították az NDK-ban a Berlint körülölelő vasúti gyűrű építését. A Berliner Außenring, azaz a BAR ugyanis elkerülte a város nyugati szövetségesek által megszállt területeit, ahova 1951 óta tilos volt belépni az NDK funkcionáriusainak. A BAR segítségével elkerülhették a város belsejét, bezárhatták az egyébként is csak vegetáló fejpályaudvarokat a főváros szívében.
Az egykori felvételi épület teljes díszében
(forrás: Bundesarchiv)
(forrás: Bundesarchiv)
A D 242 számú, Varsó–Párizs gyorsvonat robog át Potsdam Stadt állomáson, valamikor 1988 nyarán
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
A helyzet 1961 után lett érdekesebb: Nyugat-Berlin lezárása, a berlini fal felhúzása után már nem volt egyszerű átutazni Nyugat-Berlinen, hiszen alig engedték be oda az NDK állampolgárait a saját országuk határőrei. Beindultak a nyugati várost körülszaladó „Sputnik” vonatok. Nem véletlenül kapták e félhivatalosan elfogadott becenevet: pont úgy járták körbe Nyugat-Berlint, mint a szovjet mesterséges hold a Földet.
Jellegzetes „Sputnikzug” érkezik Potsdam Hauptbahnhofra, a mai Pirschheidére
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
Csatolt KT4-es szerelvény várakozik 1988 nyarán a főpályaudvar előtt
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
Nyüzsgő teherforgalom az felső szinten lévő átmenő vágányokon 1988 nyarán(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
Mostani beszámolónk tárgyát képező vasútállomást 1958-ban adták át a közönségnek, akkor még Potsdam Süd névvel illették. 1960-tól hívták az állomást Potsdam Hauptbahnhofnak (a korábbi és mai főpályaudvar neve ekkor változott Potsdam Stadtra), majd Nyugat-Berlin 1961-es lezárása után lett „igazi” főpályaudvar. Igaz, a város meglehetősen messze esett innen, bő három kilométerre. Igaz, az első ház is legalább nyolcszáz méterre volt a város főpályaudvarától…
Így fest Potsdam Pirschheide a magasból
(forrás: Google)
(forrás: Google)
...és a térképen látható módon illeszkedik Potsdam közlekedési rendszerébe
(forrás: Wikipedia)
(forrás: Wikipedia)
A potsdami villamosok 1958. január 11. óta járnak ki az egykori főpályaudvarhoz. Óvári Péter felvételén a 91-es viszonylaton közlekedő csatolt KT4Dm szerelvény tölti pihenőjét az állomás előtti hurokban
Az újdonsült főpályaudvaron két szinten közlekedtek a vonatok. Alul Caputh (és akár tovább Berlin-Schönefeld) felé mentek a vonatok, itt két vágány állt a rendelkezésükre. Fent pedig két peron összesen négy vágánnyal szolgálta az utasokat. További két átmenő vágány állt rendelkezésére az akkoriban nem is kicsi teherforgalomnak. Ez utóbbi volt az igazi fővonal annak idején, erre jártak a Berlinbe tartó gyorsvonatok, amelyek következő megállója Berlin Flughafen Schönefeld volt, majd a végállomásuk általában Berlin-Lichtenberg.
Egy „Sputnikzug” Berlin Flughafen Schönefeld állomáson. A kép 1987-ben készült
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
(fotó: Gerd Böhmer / www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de)
A belföldi forgalom mellett azonban nemzetközi vonatok is megfordultak itt. Erre járt a Köln–Görlitz és a Rostock–München közötti „Interzonenzug”. A forgalom nagyságára jellemző, hogy sokszor annyira összetorlódtak a vonatok, hogy a nyíltvonalon kellett várniuk arra, hogy legyen szabad vágány a felső peronoknál.
Az alsó peronon nyugodtabb volt az élet. Az egyvágányú nyíltvonalhoz kapcsolódó, kétvágányos állomáson a film- és mozdonygyártásáról ismert Babelsbergből érkeztek Potsdam Stadt érintésével a Beelitzen át Jüterbogba tartó vonatok.
Az állomás felvételi épületét a DR megbízásából Wolfgang Dreßler és Walter Mempel tervezte. Az akkori divatnak megfelelő állomásépületben a szolgálati helyiségek, a váróterem és a pénztár mellett különböző kereskedelmi egységek kaptak helyet. Az állomást a belvárossal az 1958. január 11-én átadott villamosvonal köti össze, de emellett buszmegállók, taxiállomás, kerékpártároló és benzinkút is épült.
Az állomás felvételi épületét a DR megbízásából Wolfgang Dreßler és Walter Mempel tervezte. Az akkori divatnak megfelelő állomásépületben a szolgálati helyiségek, a váróterem és a pénztár mellett különböző kereskedelmi egységek kaptak helyet. Az állomást a belvárossal az 1958. január 11-én átadott villamosvonal köti össze, de emellett buszmegállók, taxiállomás, kerékpártároló és benzinkút is épült.
Az egykor nyüzsgő életnek ma már nyoma sincs az állomás előtti téren. Leginkább parkolóként használják a villamoshurok melletti részt
(fotó: Mészáros Gergely)
(fotó: Mészáros Gergely)
Az NDK határainak 1989-es megnyitása, majd az ország 1990-es egyesítése után érezhetően csökkent a forgalom a környező vonalakon. 1991-től kezdve nem álltak meg itt a távolsági vonatok, igaz, 1994-ig a helyi forgalom még adott némi munkát a vasutasoknak. 1993-ban kapta az állomás a mai nevét, ekkortól hívják Potsdam Pirschheidének.
Az aluljárókat lezárták, nincs rájuk szükség
(fotó: Óvári Péter)
(fotó: Óvári Péter)
Az utasforgalom csökkenésének megállítása miatt a ’90-es évek közepén kísérletet tettek egy Potsdam–Cottbus RegionalExpress-viszonylat beindítására, de a belvárosi villamosvasúti kapcsolat ellenére nem lett népszerű a próbálkozás és 1997-ben megszűnt ez a viszonylat. Időközben – 1994-ben – a vasúti pénztárakat is bezárták.
Az alsó peron mellékvágányát 1999-ben lezárták, amikor villamosították a vonalat
(fotó: Mészáros Gergely)
(fotó: Mészáros Gergely)
1998-tól a Potsdam–Berlin Flughafen Schönefeld közötti vonatok új útvonala a felső helyett az alsó peronokon át vezetett. Fentről egy évig még maradt néhány vonat, ami Golmba vagy a Berlintől keletre fekvő Strausbergbe indult, a BAR érintésével. Azonban 1999-ben a felső állomásrészt bezárták. Ekkortól az alsó állomásrészen is csak egyvágányú lett a forgalom, a villamosítás során ugyanis a mellékvágányra vezető váltókat kiszögelték. Mi több, később e vágányon keresztül vezetett a villamosokhoz a kijárat, mert az aluljárórendszer maradékát is bezárták.
Ma itt óránként jön egy motorvonat. Feltételessé vált a megállása
(fotó: Mészáros Gergely)
(fotó: Mészáros Gergely)
A megmaradt vasúti szerelvények kezdetben villamosmozdonyos ingavonatok voltak, de pár éve már a Stadler GTW 2/6-os motorvonatai (a DB-nél 646 sorozat) járnak Potsdam Hauptbahnhof és Berlin Flughafen Schönefeld állomások között. Az egykori főpályaudvar pedig több másik megállóval együtt feltételes megállóvá lett…
Vajon lesz itt még átszállási kapcsolat a felső peronokhoz?
(fotó: Óvári Péter)
(fotó: Óvári Péter)
Az állomás jövője egyelőre nem tisztázott. A közeljövőben azonban változásokra kell számítani: várhatóan 2012-től az RB22-es viszonylat vonatai nem Caputh felé járnak majd, hanem Golm érintésével mennek a schönefeldi repülőtérhez. Michendorf és Caputh kiszolgálását egy külön RegionalBahn viszonylat végzi majd. Egyelőre még vizsgálják, hogy a felső állomásrész megnyitásával biztosítható-e az átszállási lehetőség a két vonal között…
A Berlin Ostbahnhof–Potsdam (Hauptbahnhof)–Magdeburg–Halberstadt vonalon közlekedő távolsági vonatok menetrendjének egy részlete 1984-1985-ből
A Potsdam Wildpark–Beelitz Stadt–Jüterbog vonatok menetrendje 1984-1985-ből. Ezek a járatok az alsó állomásrészt használták
A Potsdam Hautpbahnhof és Babalesberg közötti helyi forgalom menetrendje az 1984-1985-ös menetrendi évből
(a menetrendkönyv Magyarics Zoltán gyűjteményét gyarapítja)
(a menetrendkönyv Magyarics Zoltán gyűjteményét gyarapítja)
A jelenleg érvényes menetrend. Az állomások oszlopában, a név előtt az X a feltételes megállókat jelöli
(forrás: DB AG)
(forrás: DB AG)
Halász Péter