Ma leginkább a Dacia nemzetközi gyors Bécs–Bukarest és Bécs–Belgrád közvetlen hálókocsijaként tűnhetnek fel a maradék „Inox”-hálók, illetve különvonati forgalomban kalandozhatnak messzire. A fenti képen a tipikus feltalálási helyen látható az egyik példány: a Bukarestbe tartó Dacia szerelvényében Gyulafehérvár (Alba Iulia) állomásán került lencsevégre. A kopottas külső azonban modern belsőt rejt...
Így néz ki lemosva ugyanez a típus, ezúttal egy holland példány pihen a Utrecht–Bischofshofen „sívonat” stokkjában a végállomáson. Ezek a kocsik néhány éve még Bécstől nyugatra (vagy legalábbis délre) is közlekedtek menetrendszerinti éjszakai járatokban, a Bécs–Velence „San Marco EN” vonatban még 2000 táján is volt ilyen hálókocsi. Szálljunk most fel egy osztrák kocsira, a Dacia-expressz bukaresti közvetlen kocsijára egy csípősen hideg januári estén Mosonmagyaróváron!
A folyosóra érve egészen kellemes látvány fogad – a pasztellrózsaszín kicsit furcsa egy hálókocsinak, de megszokható.
Maga a fekhely is kényelmes, legalábbis amíg a középső ágyat nem veszik használatba. Az olvasólámpa kifejezetten ötletesen van megoldva, a kapcsolókat is jól helyezték el az utas fejének közelében.
A meglepetés: a mosdósarok kifejezetten exkluzív hatást kelt – hangulatos világítás, praktikus elrendezés, profi megoldás a beépítésre. A vonatban közlekedő német eredetű, CFR-flottában futó hálókocsi ennek már a nyomába sem ér!
Az egyik mellékhelyiség ajtaja a helyhiány miatt trükkös kialakítású, a buszok bolygóajtajára hasonlít.
Pillantás a kulisszák mögé: a hálókocsi elektromos rendszere nem meglepő módon sokkal összetettebb, mint ülőhelyes társaié - érdemes megfigyelni a szekrény felső részén a terjedelmes biztosítéktáblákat.
A típus önmagában is különleges: az egykor TEN-vonatokban tipikus széria a CIWL megrendelésére 1955-ben épült a rozsdamentes acél kocsiszekrényeiről híres amerikai Budd cég licensze alapján. Mára 20 kocsi maradt, amelyek 1992-1994 között kaptak felújítást. A flotta fele az ÖBB kötelékében dolgozik, a maradékon 5-5 arányban a belga SNCB és a holland vasút (NS) osztozik – előbbi tartósan bérbe adta őket, míg utóbbi szintén utazási irodák számára kölcsönzi ki a járműveket.
Ha kedvet kaptak az utazáshoz, napjainkban még könnyű napi forgalomban is megtalálni ezt a mára velünk élő veteránná érett kocsitípust. Ki tudja, talán még Isztambulba is eljuthatunk vele újra...
Magyarics Zoltán