Néha azért idehaza is adódik, hogy az ember Európában érzi
magát. Persze nem mindig és nem akkor, amikor mondjuk már két órája várja az
ember a gyorsvonatot, ami az alig kétszáz kilométerre lévő fővárosba két és
háromnegyed óra alatt döcög fel… Persze azért az utazás során van, amiért
érdemes nézelődni.
Majdnem Németországban érzi magát az ember, amikor felszáll
a gyorsvonatra Balatonfenyvesen. Majdnem, mert bár a kocsi Németországból való,
valószínűleg ott takarították ki alaposan utoljára az üléshuzatokat – hogy csak
egy példát említsünk. Ráadásul a (menettérti) vonatjegy áráért már Bécsbe is
elvisznek – jó esetben olyan vonattal, ahol legfeljebb a kalauzt adja a
MÁV-START Zrt.
 |
| Kilátás a vonatablakból – a távolban a Badacsony sziluettje |
Azért tényleg érdemes néha vonatablakot lehúzni és kinézni
rajta. Már ha le tudjuk húzni és ki tudunk nézni. Nos, én ezekért a pillanatokért
szeretek a Balaton partján vonatozni. És ezért nem szeretem a „műlevegős”,
teliablakos modern vonatokat. Ha már döcögünk, legyen meg a hangulata.
|
| Amit egy IC nem tud... A lehúzott ablakból szemlélhetjük a naplementét és a Balatonvilágosnál búcsúzkodó tavat |
 |
| ...és hogy legyen vonat is. :) Ex-DB Halberstädter kocsikból álló vonat tart Pécsre. A 8801-es éppen távozik Balatonfenyvesről (a szerző képei) |
